A dokumentumot 1992 óta 27 ország írta alá, közülük Szlovákiát megelőzően 14 már ratifikálta is. A szavazás során a százötven tagú parlament 124 jelen lévő képviselője közül 71 támogatta, 46 ellenezte a ratifikálást, 6 képviselő tartózkodott a szavazástól, 1 pedig nem szavazott.
Eduard Kukan külügyminiszter szerint a dokumentum elfogadását Szlovákia valamennyi polgára az ország "hozadékaként könyvelheti el." A kormányzati tervezetet előterjesztő Kukan cáfolta az ellenzék hevesen kinyilvánított aggodalmait, miszerint a nyelvi charta hatálya "megrengeti a szlovák nyelv pozícióját." A hét órán át tartó éles vitában az ellenzék heves indulatokkal küzdött a ratifikálás ellen.
A nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a vele "egy követ fújó" Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS) képviselői azt hangoztatták, hogy a ratifikáció nyomán második szlovákiai államnyelvvé lép elő a magyar. Ezzel - úgymond - a szlovákokat a magyar nyelv megtanulására kényszerítik, amivel végső soron megteremtik a dél-szlovákiai magyar autonómia létrehozásának feltételeit.
A "lánglelkű hazafiként" aposztrofált Ján Slota, az SNS magyarellenes kirohanásairól elhíresült korábbi elnöke keresetlen egyszerűséggel "naivnak és ostobának" nevezte szlovák honfitársait, amiért azok megengedik, hogy "az államalkotó nemzetet a saját nemzetállamában elnemzetlenítsék."
Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák parlament alelnöke közvetlenül a szavazás után azt mondta: "A nyelvi charta ratifikálásával olyan lehetőséget nyílt, amellyel Szlovákia bizonyíthatja, hogy az EU- és NATO-csatlakozási szándékait komolyan veszi. Bugár szerint a kedd esti döntés az ellenzék nagy veresége volt.
(MTI)