Újjáépítenék a Szovjetuniót az 1991-es puccsisták

Nyilvánosságra hozták az 1991-es sikertelen puccskísérlet szervezői, hogy visszaállítanák a Szovjetuniót. A tettük miatt börtönt is megjárt, egykori szovjet vezető politikusok szerint az ország minden baja az Unió szétesése miatt van.

Az orosz keményvonalas kommunisták, akik részt vettek a korábbi elnök, Mihail Gorbacsov elleni 1991-es sikertelen puccskísérletben, összegyűltek, hogy megvédjék tettüket és nézeteiket. 10 év óta először jelentek meg együtt a nyilvánosság előtt a szovjet idők vezető politikusai Moszkvában, egy sajtóértekezlet keretében. Bejelentették, hogy az ország romokban hever, és elmondták, hogy készek újra csatasorba állni, hogy újjáépítsék a Szovjetuniót.

A puccs vezetője, Gyennagyij Janajev, korábbi szovjet belügyminiszter, aki a puccs idején a Szovjetunió ügyvezető elnökévé nyilvánította magát kijelentette, hogy boldog lenne, ha mindent újrakezdhetne. „Minden itt összegyűlt bajtársam igazi hazafi, az állam védelmezője” – mondta Janajev. „Büszke vagyok, hogy csatlakozhattam hozzájuk abban a harcban, amit a Szovjetunió megvédéséért és sokat szenvedett népéért tettünk.”

A rövid életű puccs

1991. augusztus 19-én a puccsisták bejelentették, hogy Gorbacsov elnök beteg. Egy fekete-tengeri üdülőhelyre szállították, és magukat helyezték hivatalba. Felfegyverzett csapatokat mozgósítottak Moszkvába, de fegyveres összetűzésre nem került sor, mert a tömeg felsorakozott Borisz Jelcin mögött, aki akkor az Orosz Államszövetség elnöke volt.

A puccsisták mostani beszámolója szerint egyetlen oka volt, hogy a tömeg nem állt mögéjük. Ez pedig az, hogy hipnotizálták őket, és zombikká váltak, „de a történelem megmutatta, hogy nekünk volt igazunk”.

A puccs csak két napig tartott, és az összeesküvők később börtönbe kerültek, és árulónak bélyegezték őket. Később, 1994-ben amnesztiát kaptak. Az 1991 decemberében elkövetett puccskísérletük nagyban hozzájárult a Szovjetunió későbbi széteséséhez.

A BBC moszkvai tudósítója beszámolt arról, hogy az összeesküvők ugyanúgy sorakoztak fel, mint 1991-ben. A körülmények azonban közel sem azonosak az 1991-es helyzettel, hiszen a börtönt is megjárt politikusok most a Hazafi című újság szűkös szerkesztőségében, egy omladozó moszkvai házban adtak sajtótájékoztatót.

Dimitrij Jazov, korábbi védelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, milyen drasztikus változások mentek végbe az országban, 1991 augusztusa, azaz az Unió szétbomlása óta: a politikai ideológia, a katonai erő és a gazdaság teljes szétesése tapasztalható, ami együtt járt az emberi erkölcstelenség előtérbe kerülésével. Társához csatlakozva Oleg Baklanov felsorolta az ország gyengeségeit. A korábbi tagállamokkal folytatott harcok mellett megemlítette a 20. század néhány nagy problémáját (mint a SZU szétesésének, Jelcin és Gorbacsov politikájának egyenes következményét): AIDS, prostitúció, árva gyerekek stb.

Valentyin Pavlov egykori miniszterelnök szerint az, hogy a mostani vezetés erőfeszítéseket tesz arra, hogy rendbe rakja az ország dolgait, azt jelenti, hogy ugyanazzal próbálkoznak, amit ők akartak 1991-ben.

A BBC tudósítója szerint a puccsisták még mindig hősöknek hiszik magukat, akik jó hazafiként a Szovjetunió megmentéséért harcoltak. Szerintük egyetlen hibájuk van, hogy nem sikerült végrehajtani a puccsot.

Oroszországban minden ötödik ember visszatérne a szocializmushoz

Oroszország minden ötödik lakosa a szocializmushoz való visszatérést választaná az elmúlt évtized tapasztalatai alapján – írja a monitoring.ru orosz internetes közvélemény-kutató csoport június végén végzett országos felmérése, amelynek adatait csütörtökön hozták nyilvánosságra Moszkvában.

A Kreml jelenlegi reformprogramjának folytatását a lakosság mindössze 16 százaléka szorgalmazta, s ugyanennyien nem tudtak állást foglalni a reformok jövőjét illetően.

A megkérdezettek 48 százaléka ugyan helyeselte, hogy Oroszország a reformok útján haladjon, de sokkal nagyobb szociális védelmet tartott szükségesnek a lakosság számára.