Megkezdődik a Kurszk kiemelése

Ezen a héten megkezdődnek a 2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren elsüllyedt Kurszk orosz tengeralattjáró kiemelési munkálatai. Az atom-tengeralattjáró - valószínűleg az orr-részében történt robbanás következtében - a Barents-tenger fenekére, 108 méteres mélységbe süllyedt. 118 főnyi személyzetével életét vesztette.

A Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró volt, melyet 1995 januárjában állítottak hadrendbe. Tömege 13 900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktora volt, 24 manőverező robotrepülőgépet (cirkáló rakétát) rakétát hordozhatott.

2000. augusztus 12-én a Kurszk atom-tengeralattjáró - valószínűleg az orr-részében történt robbanás következtében - a Barents-tenger fenekére, 108 méteres mélységbe süllyedt 118 főnyi személyzetével együtt. Ezt az orosz haditengerészet szóvivője két nappal a szerencsétlenség után jelentette be.
Oroszországnak amerikai, francia és brit részről is segítséget ajánlottak a mentéshez, de az orosz hadiflotta ezt elutasította. A mentési munkálatok 15 orosz hajó részvételével kezdődtek meg, az időjárás miatt sikertelenül. Aznap orosz katonai küldöttség tárgyalt a NATO brüsszeli főhadiszállásán arról, hogy a NATO hogyan tudna a mentéshez hozzájárulni. 16-án egy mentőhajóról leengedett búvárharanggal és hivatásos búvárokkal folytatódtak a mentési kísérletek. Aznap este a mentőegységek kopogást véltek hallani a Kurszk belsejéből. Az orosz haditengerészet bejelentette: elfogad brit és norvég segítséget a mentésben.

118 főnyi személyzet halt meg az atom-tengeralattjárón

Vlagyimir Putyin orosz államfő 18-án kijelentette: a tengeralattjáró legénységének megmentésére "kezdettől igen csekély volt az esély". Putyin magyarázkodásra kényszerült, amiért több mint egy hétig nem jelent meg a mentés színhelyén, és szabadságát sem szakította meg. Az orosz haditengerészet szóvivője közölte: a reaktort sikerült lefojtani, sugárszennyezés nem fenyegeti a környezetet, nukleáris fegyver nem volt a Kurszkon.

Nyolc nappal a tragédia után norvég búvárok ereszkedtek le a Kurszkhoz. 21-én sikerült kinyitniuk a kilencedik részleg zsilipjét, ahol egy halott tengerészt találtak. A mentési munkálatokat augusztus 21-én leállították, miután orosz és norvég részről is egyetértettek a további akció értelmetlenségével. Ilja Klebanov orosz miniszterelnök-helyettes, a szerencsétlenséget vizsgáló kormánybizottság vezetője közölte: már közvetlenül a balesetet követően, a mentési munkálatok kezdetén világos volt, hogy senki sem élhette túl a katasztrófát.

Felszínre hozták a fedélzeti naplót és egy tengerész üzenetét

2000 októberében megkezdődött a Kurszkon lévő 118 holttest kiemelésére szervezett művelet. A Regalia úszótoronyról orosz, norvég és brit mélytengeri búvárok ereszkedtek a 108 méteres mélységbe, s az akció végéig 12 holttestet emeltek ki a tengeralattjáró farokrészéből. 25-én a Kurszk tragédiájának utolsó perceit leíró üzenetet találtak egyikük zsebében, e szerint augusztus 12-én 23 tengerész ment át a tengeralattjáró kilencedik részlegébe. A búvárok a felszínre hozták a fedélzeti naplót s más szolgálati feljegyzéseket is, s átvizsgálták a hajó csaknem valamennyi épen maradt kamráját, a reaktorrészleg kivételével. A Kurszkból 60 tonnányi összeroncsolódott fémet és egy torpedóvető berendezést vágtak ki, ezeket Szentpétervárott vizsgálták meg. A műveletet november 7-én megszakították, miután lejárt az orosz fél szerződése az embereket és a technikát biztosító norvég céggel.

Újabb hajó indult a Kurszk kiemelésére

Mihail Kaszjanov orosz kormányfő 2001. március 23-án aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében folytatódhat a Kurszk kiemelése. Május 18-án Moszkvában aláírták a szerződést, amely szerint az orosz haditengerészet és a búvárhajót tervező Rubin iroda partnere a holland Mammoet Transport BV cég lett.

E hónap elején Skóciából elindult a Mayo nevű különleges hajó, hogy kiemelje a Barents-tengerből az elsüllyedt Kurszkot. (Két nappal korábban a helyszínre indultak a munkálatokban segédkező első orosz hajók is.) A tervek szerint a tengeralattjárónak a robbanások következtében szinte teljesen megsemmisült orr-részét - benne a torpedóteremmel - levágják, s a hajótestet e nélkül emelik ki, majd az orr-részt hozzák fel az orosz búvárok, külföldi közreműködők nélkül. A műveletek szeptember közepéig tartanak.

A tragédia okairól nincs hivatalos jelentés

A tragédia okairól a hivatalos jelentés még mindig nem készült el, az orosz kormánybizottság továbbra is több lehetőséget vizsgál. Az "ütközéselmélet" szerint a Kurszk egy másik (amerikai vagy brit) tengeralattjáróval ütközött, vagy a hajót a hadgyakorlaton részt vevő Nagy Péter cirkáló szántotta végig. A "torpedóelmélet" szerint a Kurszkot torpedó vagy más fegyver találta el az éles lövedékekkel zajló hadgyakorlat során. Más elképzelések szerint új torpedót próbált ki a tengeralattjáró, de a kísérlet kudarcba fulladt. A torpedó a fedélzeten robbant fel, s ez okozta a több forrásból is észlelt második, nagyobb robbanást. Ezt a feltételezést támasztja alá az a francia sajtóban 2001. február végén megjelent hír, mely szerint a Kurszkból kiemelt egyik holttestnél egy másik, az orosz hatóságok által eltitkolt feljegyzést is találtak. Ez arról számolt be, hogy a torpedókamrában tárolt fegyverek egyikének véletlen felrobbanása idézte elő a tragédiát. A detonáció után a hajó megfordult saját tengelye körül, s az óriási megrázkódtatás során a legénység számos tagja tehetetlen bábuként vágódott át több rekeszen, súlyos sérüléseket szenvedve; a hajó számos helyiségében tűz keletkezett. A harmadik lehetőség szerint egy második világháborúból visszamaradt vízibombára futott az atom-tengeralattjáró.

Korábban:

Elkészült a Kurszk kiemelésének menetrendje

Ajánlat:

A Kurszk áldozatainak emlékére készült weboldal