Az Európai Unió polgárai Albánia és Törökország csatlakozását utálnák leginkább

Az EU-tagállamokban végzett szokásos féléves közvéleménykutatások eredményei szerint a lakosok egyre nagyobb bizalommal vannak az euro iránt. A tagság és annak haszna iránt azonban valamivel közönyösebbek, mint tavaly voltak. Továbbra is azonos mértékben támogatják viszont a bővítést. A felmérésből az is kiderült, hogy bár a belgák tudják legpontosabban, mely országok kívánnak csatlakozni, mégis a tárgyalásokon részt nem vevő Svájcot és Norvégiát látnák szívesen az EU-ban, nagyobb arányban, mint az uniós átlag. Az EU-központnak otthont adó belgák a legközömbösebbek a politikusok iránt.

55. alkalommal készült el az Eurobarométer. Ezt a felmérést 1973 óta évente kétszer elvégzik az Európai Unió tagországaiban. Minden alkalommal ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, így időről időre össze lehet hasonlítani, mi a tagállamok lakosainak véleménye az EU-ról. Egyelőre csak az értékelés rövid változata nyilvános, a teljes körű elemzés szeptemberre készül el.

Az EU-tagországok lakosainak hét állandó kérdést tesznek fel az EU-tagság és az euro támogatásáról, a tagság miatt bekövetkező előnyökről, az Európai Bizottságba vetett bizalomról, a közös kül-, biztonság- és védelmi politika előnyeiről és a bővítésről.

A mostani eredmények azt mutatják, hogy a tagországok lakosainak 66 százaléka támogatja az euróra való áttérést - ez enyhe növekedést jelent. A legkevésbé Dánia szorgalmazza az eurót: vagy nem vezetnék be, vagy megvárnák előbb, mennyire válik be az egységes pénznem a többi tagországban.

Közönyösebbek azonban az unió lakosai az EU-tagság és annak haszna iránt. A bővítésről, közös kül-, biztonság- és védelmi politikáról vallott nézeteik nem változtak az elmúlt fél évben.

A felmérésből az is kiderült, hogy az EU-tagországok lakosainak bizony még van mit bepótolniuk az EU-ismereteket illetően. A leginkább a luxemburgiak vannak tisztábban azzal, mennyit ér az euro a saját pénznemükhöz képest, de itt is alig a lakosság fele, 53 százalék dicsekedhet megfelelő tudással.

A legkevésbé tájékozottak a portugálok. Nem tudják, mely országok akarnak csatlakozni, és nincs is véleményük arról, mely ország lehet a legfelkészültebb. Az EU-n belüli vitákat sem követik figyelemmel. A svádek szintén nem érzik úgy, hogy biztos lábakon állna tudásuk. 54 százalékuk vallotta azt, hogy nem igazán jártas az EU-ismeretekben.

Az EU-lakosok 80 százaléka pontosan tudja, mikor vezetik be egységesen az eurót. Mégis tízből hatan úgy tudják, hogy az EU-n kívüli európai országokban is el fogják fogadni az eurót, ami nem igaz. Görögországban pedig tízből négyen nem tudják, hogy országuk is az euro-zónához fog tartozni.

A leginkább a belgák hisznek az euróban: tízből kilencen gondolják azt, hogy az egységes pénznem bevezetése megkönnyíti mindennapjaikat. A legpesszimistábbak az euro jövőjét illetően a svédek.

Azt is a belgák tudják a legjobban - a legkevésbé pedig a görögök - , hogy mely országok szeretnének csatlakozni az unióhoz. Mégis amikor megkérdezték, mely országot látná ezek közül a legszívesebben az EU-ban, a legtöbb belga két olyan országot - Svájcot és Norvégiát - jelölt meg, amellyel nem zajlanak csatlakozási tárgyalások. Belgiumban a rossz választ adók aránya négy volt a tízből, míg az uniós átlag három a tízből.

A németek többsége úgy gondolja, hogy Magyarország fog elsőként csatlakozni - Norvégiát és Svájcot ők későbbre sorolták. Az osztrákok 44 százaléka szintén Magyarországot tette első helyre, bár szép számmal megnevezték Svájcot és Norvágiát is. Az osztrákok egy része tart attól, hogy hátránya származhat a bővítésből, elsősorban a migrációtól félnek.

Az EU-tagországok lakosai a legkevésbé Albániát és Törökországot fogadnák szívesen az Unióban.

A leginkább a spanyolok közömbösek a bővítéssel kapcsolatban: 66 százalék válaszolta azt, hogy nem érdekli a csatlakozásról folyó vita. Az uniós átlag ebben a kérdésben 57 százalék.

Az írek ugyanakkor az uniós átlagot meghaladó mértékben úgy érzik, hogy ki vannak rekesztve a csatlakozásról szóló politikai vitából. Ezt vallotta az írek 93 százaléka, míg az uniós átlag 84,2 százalék. Emellett az íreket érdekli a legkevésbé az is, milyen egyéb témákról zaljik a vita az EU-ban.

Bár Belgium ad otthont sok EU-hivatalnak, mégis csak a lakosok kevesebb, mint 20 százaléka szeretne valaha is elbeszélgetni egy politikussal, legyen az nemzeti vagy uniós képviselő.

A kérdések között szerepelt az is, mennyire a saját kormányát tekinti a válaszadó az EU-ügyek leghatékonyabb forrásának. A legkevésbé Ausztria tekint autentikus forrásként a kormányára.

A felmérést idén április-májusban készítették el.

Kapcsándi Dóra

Ajánlat:

Európai Unió

Eurobarométer 2001