Gyűjtenek a prágai Károly-híd felújítására

Prága városa augusztusban nyilvános gyűjtést ír ki, amelynek bevételét a világörökség részének nyilvánított Károly-híd felújítására fogják fordítani. A város vezetése a felújítás jövő évi szakaszára 128 millió koronát szavazott meg, a munkálatok összköltsége mintegy 400 millió korona lesz. A hiányzó összeget a
városatyák az államtól, illetve a nyilvános gyűjtéstől várják.

Károly-híd
Az adományokat 2004-ig fogják gyűjteni, ami a törvény által engedélyezett leghosszabb gyűjtési időszak. Jan Kasl, a város főpolgármestere bejelentette, hogy a Cseh Biztosító máris 50 millió koronát, egy magánvállalkozó pedig nyolcmilliót ígért meg. Az első szakasz munkálataira már 1996-ban kiadták az engedélyt, de Prágának eddig nem volt elegendő pénze erre az a célra.

A Károly-híd a cseh főváros egyik legismertebb nevezetessége és látnivalója. Szakértői vizsgálatok során kiderült, hogy az elégtelen szigetelés következtében a híd beázik,  pilléreiben kisebb-nagyobb üregek keletkeztek, néhány kődarab mállik, és helyenként az egész kőkonstrukció mozog. A cseh főváros vezetése ezért úgy döntött, hogy a jövő évben megkezdi a majdnem 700 éves híd felújítását.

A régi kőhidat nagyon megviselte az is, hogy a II. világháború után évtizedeken keresztül télen sót használtak az úttestre hullott hó eltakarítására. A Károly-híd, amelynek alapjait a 14. század első felében rakták le, elsősorban a barokk szobrairól nevezetes. Ez a híd köti össze a történelmi Óvárost a Kisoldallal és a Hradzsinnal, ezért szinte éjjel-nappal a turisták ezrei koptatják köveit. A hídon már több évtizede nincs autós forgalom, kizárólag gyalogosok használják.

A tervbe vett felújítás szempontjából a szakértők szerint az lenne a legjobb, ha az egész hidat egy bizonyos időre, illetve egyes részeit szakaszonként, lezárhatnák. A városatyák azonban hallani sem akarnak erről: úgy vélik, hogy a Moldva-parti metropolis egyik legvonzóbb műemlékének és fontos útvonalának kikapcsolása az idegenforgalomból hatalmas károkat okozna mindenkinek. A városatyák és a műemlékvédők, illetve a szakértők között most arról folyik a vita, hogyan oldják meg ezt a problémát.