Utcai harcok robbantak ki Belfastban

Szombat hajnalban egymásra, majd a kiérkező rendőrökre támadtak az ír protestánsok és katolikusok. Három órán keresztül folytak az utcai harcok Az összecsapások előtt fél nappal jelentette be a brit és az ír kormányfő, hogy elkészült a békefolyamat rendezését szolgáló tervezet.
12 órával az északír patthelyzet feloldására bejelentett csúcsszintű brit-ír kezdeményezés után súlyos összecsapások robbantak ki az ulsteri tartomány fővárosában. A protestáns és a szakadár katolikus oldal radikális csoportjaiból négyszázan támadtak előbb egymásra, majd a kiérkező rendfenntartó erőkre. A katolikusok lakta észak-befasti Ardoyne kerületben a protestáns táborból még lövések is eldördültek; a szombat reggeli összegzés szerint egy személyt lőtt sebbel vittek kórházba.

A helyi karhatalom (RUC) beszámolója szerint egy másik katolikus kerületben, Glenbrynben automata fegyverek zaja is hallatszott, de hogy ebben a térségben ki lőtt, az nem derült ki. A két oldal szombat reggel egymást vádolta a zavargások kirobbantásával. Gerry Kelly, a radikális katolikus oldal fő pártja, a Sinn Fein képviselője szerint unionista félkatonai csoportok kezdeményezték az összecsapást Glenbyrnben. Kelly szerint a protestáns fegyveresek rátámadtak egy tűzoltó osztagra, amikor az egy katolikusok lakta, égő házat akart eloltani.

A protestáns oldal második legnagyobb pártja, a Demokratikus Unionista Párt közleménye szeint azonban "az IRA által összehangolt támadássorozat zajlik a környéken élő, védtelen protestáns kisebbség ellen".

Belfast különböző részein összesen több mint három órán át tartottak az utcai harcok szombat hajnalban. A kivonuló RUC-egységek három tagja szenvedett sérüléseket az összecsapásokban. A RUC parancsnoka éppen a héten panaszkodott, hogy a rendfenntartó szervezet a kiújuló észak-írországi erőszak miatt lassan elnéptelendik: az idén eddig ezer rendőr és tiszt szerelt le, ami a testület összlétszámának több mint 10 százaléka.

Az összecsapások előtt alig fél nappal, péntek délben jelentette be Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő, hogy elkészült az ulsteri rendezési folyamat életre keltésére hivatott közös csomagterv, amelyet a jövő héten tárnak a felek elé, és tartalmát is akkor hozzák nyilvánosságra. A rendezési folyamat válsága július 1-jén teljesedett ki, amikor David Trimble északír miniszterelnök, a koronahű ulsteri unionisták vezetője - 1972 óta az első északír önkormányzati vezető - távozott posztjáról, arra hivatkozva, hogy nem sikerült elérni a katolikus oldal fegyvereinek beszolgáltatását, jóllehet ezt az 1998-as nagypénteki rendezési keretegyezmény előírja.

Trimble lemondása rövid időn belül ismét alkotmányos válságba sodorhatja a tartományt, mivel ha a lemondástól számított hat héten belül, azaz augusztus 12-éig nem sikerül megoldást találni, Londonnak fel kell függesztenie a belfasti törvényhozást - ahogy azt 1972-ben, a hagyományosan "Bajoknak" nevezett terrorháború csúcspontján is megtette -, vagy új helyi választásokat kell kiírnia. London és Dublin mindkét lehetőséget szeretné elkerülni.