A Munkáspárt megsínylette a norvég választásokat

A magas adókkal és a romló közszolgáltatásokkal elégedetlen norvég választók történelmileg alacsony szintre helyezték támogatásukat a hétfői általános választásokon a kormányzó szociáldemokrata Munkáspárt iránt, és a korábbaiknál több szavazatot adtak a konzervatívoknak, akik adócsökkentést és az ország olajkincsének jobb kihasználását ígérték.

A szavazatok 80 százalékának összeszámlálása alapján a norvég belpolitika meghatározó ereje, a Norvég Munkáspárt a leadott voksok 24,1 százalékát szerezte meg (ezzel a négy évvel ezelőtthöz képest majdnem 11 százalékot veszített népszerűségéből, és 1924 óta legrosszabb választási eredményét könyvelheti el), míg a Konzervatív Pártra 20,5 százalék szavazott (1997-ben 14,3 százalék). A meggyengült Munkáspárt a 3,3 millió szavazóval rendelkező országban azonban továbbra is a legnagyobb parlamenti képviseletet tudhatja magáénak.

A harmadik legerősebb pártnak a jobboldali populista Haladó Párt bizonyult 14,9 százalékos eredménnyel. A szavazói részvétel 69,6 százalékos volt, ami elmaradt az 1997. évi választás 78,3 százalékos részvételi arányától. Jens Stoltenberg szociáldemokrata miniszterelnök bejelentette: a vereség dacára egyelőre nem távozik hivatalából és az októberi ülésszakon dől majd el, hogy a törvényhozási többség milyen kormányt kíván.

Stoltenberg televíziós beszédében ezt mondta: lemondását nem teszi lehetővé az, hogy fenn kell tartani az ország stabilitását, de pártjának nyilvánvalóan új együttműködési formákat kell keresni.