Még nem ült össze a legfelsőbb tálib vezetés Afganisztánban, hogy döntsön arról az ultimátumról, melynek a határideje szerdán jár le. A tálib vezetők három napot kaptak arra: adják ki az Egyesült Államok elleni terrortámadás megszervezésével gyanúsított Oszama bin Ladent. Amennyiben a tálibok nem teljesítik a követelést, az amerikaiak által vezetett súlyos katonai megtorlásra számíthatnak. Colin Powell amerikai külügyminiszter egy katari műholdas televíziónak adott interjúban felszólította az arab államokat, hogy vegyenek részt egy terrorizmus elleni nemzetközi hadjáratban.
Bin Ladenről olvasó afgán fiú

A szeptember 11-i terrortámadás fő vádlottja Oszama bin Laden milliomos terrorista vezér, aki évek óta Afganisztánban rejtőzködik a nyugati igazságszolgáltatás elől. Bin Ladent támogatja az Afganisztánt vezető tálib kormány. Az USA nyilvánvalóvá tette, katonai csapással válaszol a terrortámadásra, ha Oszama bin Ladent nem állíthatják amerikai bíróság elé. Eddig az afgánok egyértelműen elutasították a szaúdi származású terrorista vezér kiadatását. Oszama bin Laden vasárnap közleményben tagadta, hogy bármi köze lenne az Egyesült Államokat ért terrortámadáshoz. A világszerte körözött szaúdi milliárdos azt is közölte, hogy továbbra is Afganisztánban tartózkodik. Bush elnök hétfőn megerősítette: a múlt keddi terrorcselekményekkel kapcsolatban az Egyesült Államok fő gyanúsítottja Oszama bin Laden, Bush közölte: el akarják fogni bin Ladent "élve vagy holtan". Itt olvashat bővebben Amerika első számú közellenségéről.

Afganisztán legtekintélyesebb vallási vezetője keddre hívta össze Afganisztán 600 legfőbb muzulmán egyházi jogtudósokból (ulémákból) álló "nagytanácsát". Kedd délutánig még többen nem érkeztek meg a fővárosba, ezért - a várhatóan két-három napig tartó - ülést szerdára vagy csütörtökre halasztják. A nagytanácsnak kell eldöntenie, milyen választ adjanak arra az amerikai követelésre, hogy Kabul adja ki a szaúd-arábiai származású milliárdost, Oszama bin Ladent. Ugyanez a testület hivatott azt is megvitatni, miként reagáljon Kabul az amerikai támadás fenyegetésére, és neki áll jogában esetleg meghirdetni a dzsihádot is. Hivatalosan azzal indokolták a halasztást, hogy még nem érkezett meg minden meghívott uléma Kabulba az ország távoli tartományaiból, de hírügynökségi elemzések szerint lehetséges, hogy az intézkedés inkább a Kabulban tárgyaló pakisztáni delegáció és a tálib vezetők egyezkedéseivel függ össze.

A tálib vezetéssel eddig egy pakisztán küldöttség tárgyalt. Egyes hírforrások szerint a tálibok már közöltek néhány feltételt bin Laden kiadatásával kapcsolatban: hajlandóak a terroristavezér átadására, amennyiben semleges muzulmán országban állítják majd bíróság elé. További feltételként szabták a tálib kormánnyal szemben érvényben lévő ENSZ-szankcióik visszavonását, illetve gazdasági segítségnyújtást a háború sújtotta ország számára. Omar molla, Afganisztán legfelsőbb iszlám vezetője azt is követelte, hogy szüntessék be a tálibok ellen harcoló északi szövetség segélyezését és fegyverekkel való támogatását. A pakisztáni küldöttség minden valószínűség szerint egy nappal meghosszabbítja látogatását. Pakisztán hosszú ideig közeli szövetségese volt az Egyesült Államoknak, főként Afganisztán 1979 és 1989 közötti szovjet megszállása idején. Ugyanakkor az Irak elleni háború, majd a Bagdadot sújtó rendszabályok, Izrael washingtoni támogatása az elmúlt tíz évben erősen táplálták az Amerika-ellenes érzelmeket az országban.

Menekülő afgánok
Afganisztánt már elhagyták az utolsó nyugat-európai állampolgárok is, miután a kabuli tálib vezetés bejelentette, hogy nem tudja szavatolni a biztonságukat, ha az Egyesült Államok megtámadja Afganisztánt. A nyugati diplomaták és segélymunkások, illetve a nemzetközi tisztviselők döntő hányada, köztük az ENSZ-állomány már csütörtökön elutazott Afganisztánból. Az országot azonban nemcsak a külföldiek hagyják el, hanem  mind nagyobb számban menekülnek az afgánok is, elsősorban Pakisztán felé. A tálib hatalom ugyanakkor maradásra és harcra szólította fel a lakosságot.

Az afganisztáni tálib vezetés kedden szent háborúra hívta fel a lakosságot a rendszer védelmében. Országszerte bejelentették, hogy az Egyesült Államok invázióra készül, és felszólították a népet, hogy tömörüljön egységbe. A kabuli rádióban Mohammed Haszan Ahund, a tálib minisztertanács alelnöke mondott beszédet, amelyben közölte, hogy "hamarosan újra elkezdődik a szent háború az amerikaiak ellen". Szerinte csak ürügy az a vád, hogy Oszama bin Laden követte el a terrortámadásokat a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon ellen. "Az USA és a világ összes imperialistája, zsidók és keresztények és a támogatóik le akarják rombolni az iszlám rendszert, amelyet a véretek árán hoztatok létre" - mondta. A tálibok még kedden hivatalosan cáfolták a jelentést, mely a szent háborúra való felhívásról szólt. A tálib kormányhoz közel álló AIP hírügynökség szerint csak akkor hirdetik meg a "dzsihádot" (szent háborút), ha az Egyesült Államok ténylegesen katonai támadást indít az ország ellen. Ezt a tálib kormány több tagja is megerősítette. 

Colin Powell amerikai külügyminiszter egy katari műholdas televíziónak adott interjúban felszólította az arab államokat, hogy vegyenek részt egy terrorizmus elleni nemzetközi hadjáratban. Powell leszögezte: nem az arabok, nem a muzulmán hitűek ellen folyna a kampány, hanem a terrorizmus ellen. . Az amerikai diplomácia vezetője aggodalmát fejezte ki, hogy Szíria és Irán is támogatja a terrorizmust, annak ellenére, hogy ezek az országok késznek mutatkoztak a nemzetközi együttműködésben való részvétel tanulmányozására. Ugyanakkor Amr Musza, az Arab Liga főtitkára úgy vélekedett, hogy számos arab ország nem lenne hajlandó részt venni ebben a koalícióban, ha Washington bevonja Izraelt, mivel Izrael "megszálló ország".

[origo]

Pakisztáni ultimátum a táliboknak

Kedden döntenek az afgán főpapok bin Laden sorsáról

Bin Laden tagad

Bin Laden vegyi fegyverekkel fenyeget