Öt ország számíthat megtorló csapásra

Bush elnök bejelentése óta elindultak a találgatások, mely országokat érinthetik az USA és szövetségesei terrorista-ellenes csapásai. Elemző szerint Afganisztán, Pakisztán, Irak, Szudán és Jemen számíthat megtorló csapásra.

Afganisztán

Afganisztánban és a Közel-Keleten a legnagyobb a félelem a lakosság körében, mivel nyilvánvalónak tartják, hogy nem maradnak ki a támadásokból. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szavai szerint Amerika minden olyan országot megbüntet, amely a terroristákat megtűri, támogatja, és pénzeli. A New York-i merényletek feltételezett értelmi atyja, Oszama bin Laden Afganisztánban a tálib rezsim segítségét, támogatását élvezi, ami az országot az elkövetkezendő csapások első helyére állítja. Közben folynak a találgatások arról, hogy hol várható még az USA és szövetségesei további büntetőhadjárata.

Pakisztán

Az Al Hayat című arab napilap elemzői szerint a csapások Pakisztánra és Iránra is irányulnak. Pakisztán északi részét bin Laden egy befolyásos csoportja tartja a kezében. Az ország vezetése azonban egyértelműen az Amerikaiak pártjára állt. Abdus Sattar minden terrorista-ellenes akcióhoz az ország legmesszemenőbb támogatását jelezte. Az iszlám atomhatalom a terrorizmus elleni keresztes-háborúban az USA legfontosabb partnerévé válhat. Amerika kérésére Pakisztán lezárta határait az afgán menekültek előtt, megnyitotta légterét a csapásmérő erők előtt és titkosszolgálata a legmesszebbmenőkig együttműködik az amerikai titkosszolgálattal.

Irak

Amerika korábbi ellensége ellen egyértelműnek tűnik a büntetőhadjárat, ami abból is kitűnik, hogy Colin Powell, amerikai külügyminiszter egyetlen Irakot érintő kérdésre sem adott kielégítő, egyértelmű választ. Ez tükröződik Szaddám Husszein iraki elnök szavaiból is, amelyekben palástolatlanul félelmének ad hangot, hogy országa számít az USA támadására. A New York-i terrorista csapások után Irak első reakciója az volt, hogy "az amerikaiak végre megkapták a számlát bűnös politikájukért". Az iraki televízió a leomló tornyok képét iraki mozgalmi dallal festette alá, amely címe "Le Amerikával" volt. Irak közben halkabbra vette az ünneplést, és Szaddám nyílt levélben fordult az Egyesült Államokhoz és szövetségeseihez, amelyben kérte, hogy az erő helyett bölcsességgel kezeljék a fennálló helyzetet. Az amerikai kormány politikusai is hegyre határozottabban követelik Irak "megbüntetését".

Szudán

A CIA az iszlám kormányt régóta a nemzetközi terrorizmus aktív támogatásával vádolja. Ennek következtében a diplomáciai kapcsolatok is a minimumra csökkentek a két ország között. Szudán '92-től '96-ig menedéket nyújtott Oszama bin Ladennek, egyszer már tapasztalta az USA büntetőcsapását. 1998 augusztus 20-án, tizenhárom nappal a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek elleni merényletek után, az amerikai légierő lerombolt egy vegyipari egységet Khartumban. Talán ennek a következménye az is , hogy a khartumi kormány nem mulasztotta el, röviddel a New York-i merénylet után elítélni a terrorizmust. A nyilatkozat komolyságát demonstrálva Szudán fokozta az ellenőrzést repülőterein, hogy "még csírájában elfojtsák a terrorizmus magját is".

Jemen

Habár a jemeni kormány Amerika-barátnak tűnik, az USA feltételezi, hogy az országban terrorista csoportok szabadon mozoghatnak. Ezt a feltételezést megerősítik a sanaai merényletek nyugati konzulátusok ellen, és a nyugati turisták gyakori elrablása. A dél-jemeni kikötővárosban, Ádenban történ USS Cole csatahajó elleni merénylet óta, az amerikai kormány számára nem követhető, hogy ki irányítja a dél-arab országot. Habár Sanaa bombázására senki sem számít, elemzők nem tartanak kizárnak kommandó-akciókat az ország terrosta gócpontjai ellen.

[origo]