Arab-afgán ellentétről számolnak be

Nem az amerikaiak az egyedüliek, akik Oszama bin Laden terroristavezért és követőit szeretnék máshol tudni, mint Afganisztánban: sok afgán sem bánná, ha távoznának - írja az AP riportere helyszíni beszámolójában.

Bár csak kevés afgán hajlandó beszélni az arab "harcosokról", terroristákról, és ha mégis, akkor is csak névtelenül, az afgánok és az arabok egymás iránti lappangó ellenérzése szinte tapintható. Ellenségesnek, basáskodónak tartják az arabokat, és nemigen igyekeznek barátkozni velük. Az egyik kabuli boltos elmondása szerint valahányszor belép egy arab az üzletbe, valósággal megfagy a levegő. A tálibok nemrégiben elrendelték, hogy a külföldiek hagyják el Afganisztánt, ám ezt csak a nyugatiakra vonatkozón hajttatták végre. A tálibok azt hozták fel a külföldiek közötti különbségtétel okaként, hogy nem tudnák garantálni a nyugati állampolgárok biztonságát, ha az Egyesült Államok vezette nemzetközi erő megtámadná Afganisztánt. Néhány kabuli lakos - köztük több tálib vezető - viszont azt mondja, hogy a nyugatiakra nem az afgánok jelentenének veszélyt, még csak nem is a tálib katonaság, hanem az arab "vendégek" - ahogy bin Laden követőit hívják.

Nyugati katonai becslések szerint mintegy tízezer iszlám milicista van Afganisztánban, ezek több mint fele olyan arab országokból érkezett, mint Szaúd-Arábia, Jemen, Algéria, Jordánia, Egyiptom, a többi pedig zömmel Pakisztánból, Csecsenföldről és Üzbegisztánból. Még a tálib vezetésen belül is egyre nagyobb a megoszlás az arab "harcosok" afganisztáni "vendégeskedését" illetően. Az ellentét csak élesedhet, ha az Egyesült Államok megkezdi a büntetőhadjáratot bin Laden kifüstölése végett. Az egyik tálib vezető - aki szeretné, ha mozgalma szakítana az arabokkal - azt mondja, hogy ha bárki nyilvánosan szól az arabok ellen, börtönbe kerül. Az arab befolyás erős a kormányon, de nem a nemzeten és az afgán népen belül - teszi hozzá. Annak ellenére, hogy a köznép nem rajong az arabokért, a tálib vezetés támogatja őket, mert szüksége van rájuk az észak-afganisztáni ellenzéki erők elleni harchoz. 23 évnyi hadakozás után sok afgán már belefásult a háborúba, így az arabok adják a tálib hadsereg gerincét.

Hogy mekkora az arabok befolyása a tálib kormányban, azt eléggé nyilvánvalóvá tette az idén tavasszal az, hogy a tálibok hatalmas Buddha-szobrokat robbantottak fel. Ezek a szobrok nemigen zavarhatták az afgánokat - hiszen 1500-1700 éven át háborítatlanul magasodhattak a hegyoldalakban -, az iszlám fundalmentalista arabokat, főképp a Szaúd-Arábiából érkezetteket, viszont igen. A Korán szerint ugyanis tilos emberi alakot formázni, mert az bálványimádás. Az AP-nek névtelenül nyilatkozó tálib vezető szeretné újjáépíteni Afganisztánt, ám úgy véli, hogy az arabok inkább elpusztítani akarják, és az afgán nép végül fel fog kelni az arabok ellen.