Nemzeti és vallási ellentétek feszítik az afgán Északi Szövetséget

A terrorizmus és Oszama bin Laden, illetve a tálibok elleni amerikai hadműveletek egyelőre a csapatok felvonulásában merülnek ki. Valódi harcot eddig csupán a felettébb vegyes összetételű Északi Szövetség indított. A szövetségben részt vevők azonban korábban vallási vagy nemzetiségi alapon is egymás ellenfelei voltak.

A tálib-ellenes szövetség vezetője egy hatvanas éveiben járó tudós-költő, Burhanuddin Rabbani. Az USA és a nyugati államok még mindig őt tekintik Afganisztán elnökének, és az ENSZ-ben is ő képviseli hazáját. Rabbani a kairói patinás Al-Azhar iszlám egyetemen tanult, követői tanítónak szólítják.

A miniszterelnök-helyettes Abdul Rasul Sayyaf, aki amúgy a szunnita Iszlám Egység pártját is vezeti. A párt tagsága nagyrészt pastu, akárcsak a közel 30000 főnyire tehető tálib milícia, és nézeteik sem különböznek gyökeresen a tálibokétól. Bin Ladenhez hasonlóan Sayyaf is hangosan tiltakozott az Egyesült Államok szaúd-arábiai jelenléte ellen az Öböl-háború idején, még háborúra is felszólított az amerikaiak eltávolítására.

A szovjetek elleni harcokban Sayyaf és pártja több milliós támogatást kapott Szaúd-Arábiától, de a pénzforrások elapadtak, amikor az Öböl-háború idején Szaddam Husszeint támogatta. Szintén az ő pártja volt az, aki biztatta az úgynevezett afgán-arabok (a közel-keleti arab államokból a szovjetek elleni afganisztáni harcokban részt vevők) Afganisztánba jövetelét.

A tálibok hatalomátvétele után Sayyaf és pártja hű maradt az elüldözött Rabbanihoz, az afgán-arabok pedig bin Laden al-Kaida nevű szervezetének gerincévé váltak. Sayyaf annak ellenére, hogy az északi-szövetség keretein belül harcban áll volt szövetségeseivel, eddig még nem élt kifogással ellenük.

Az északi-szövetség keretein belül található a Hezb-e Wahadat párt is, a kisebbségben lévő siíta iszlám irányzat követőinek gyűjtőhelye. A siíta kisebbséget a szunnita miniszterelnök-helyettes, Sayyaf nem sokra becsüli, egyenesen nem tekinti őket muzulmánoknak. A '90-es évek elején Sayyaf hívei és a siíta csoportok között valóságos kis háború dúlt Kabulban. Ezrek veszették életüket és városrészek dőltek romba. A szemtanúk szerint Sayyaf csapatai siíta kerületeket rohantak le, a férfiakat lemészárolták, a nőket megerőszakolták - írja a CNN.

A tálib-ellenes szövetség azonban nem csak vallásában, hanem nemzetiségeiben is vegyes képet mutat. Míg a tálibok szinte teljesen pastuk, az északi-szövetségben a pastuk mellet vannak tadzsikok (például maga Rabbani elnök), hazarák (ők siíta vallásúak) és üzbégek. Üzbég nemzetiségű Dosztum tábornok is, aki a tálibok által utóbb felakasztott Nadzsibullah uralma alatt a hadsereg egyik tábornoka volt, majd az iszlamisták előretörésével elfordult az elnöktől. Katonái kegyetlenségükről voltak hírhedtek.

A New York és Washington elleni terrortámadás előtt két nappal öngyilkos merénylők sebesítették meg az Északi Szövetség legmarkánsabb egyéniségét, Rabbani hadseregparancsnokát, Ahmed Sah Maszúdot. Az afgánok többsége kiábrándultan vette tudomásul Maszúd halálát. "Jó ember volt, aki törődött országával. A többiektől félünk" - idézett a CNN egy kabulban élő pastut.

Ajánlat:

Nagy-Britanniába vezetnek a Maszud-gyilkosság nyomai
2001. szeptember 26.

[origo]