Katonai közreműködést nem kér az USA a NATO-tól

Katonai közreműködést nem kért az USA a NATO-tól, de amennyiben az amerikai erőknek Délkelet-Európából ki kellene vonulniuk, ha másutt szükség volna rájuk, a szövetségnek kellene pótolnia a békefenntartó feladatokat ellátó egységeket. Délben a Nemzetbiztonsági Kabinet áttekinti a listát, majd a magyar kormány délután hozza nyilvánosságra álláspontját.

Az Egyesült Államok szerdán átadta a NATO-nak azt a listát, amely tartalmazza, hogy a kollektív segítség jegyében mit kér szövetségeseitől a szeptember 11-ei merényletek megtorlásának keretében, s ezzel a NATO alapokmányának 5. cikke életbe lépett. A NATO-szerződés szóban forgó cikke a tagállamok kölcsönös szolidaritását írja elő, vagyis azt, hogy bármelyikük megtámadását a többi saját maga elleni támadásként kezeli. A Washington által kért segítség műveleti intézkedéseket jelent - mondta szerdán Yves Brodeur szóvivő, de elhárította, hogy ezeket részletezze.

"Az Egyesült Államoktól a NATO-tagországokhoz szerdán érkezett nyolcpontos lista semmiféle drámai új elemet nem tartalmaz" - közölte Martonyi János külügyminiszter a Nap-kelte csütörtök reggeli műsorában. A magyar diplomácia vezetőjét annak kapcsán kérdezte a magazinműsor, hogy a napi sajtóban részlegesen kiszivárgott, mit kíván az USA a szövetségeseitől a terrorizmus elleni katonai lépések támogatásához.

Martonyi közölte: katonai közreműködésre ez a lista a NATO-szövetségeseket nem kéri fel. Azt azonban új elemnek lehet tekinteni, hogy amennyiben az amerikai erőknek Délkelet-Európából ki kellene vonulniuk, ha másutt szükség volna rájuk, a szövetségnek kellene pótolnia a békefenntartó feladatokat ellátó egységeket. "Azt hiszem ezzel semmiféle gondja nem lehet a szövetségeseknek" - vélte Martonyi. A külügyminiszter megemlítette, hogy a listában szó van a hírszerzési együttműködésről.

Martonyi elmondta, hogy délben a Nemzetbiztonsági Kabinet egy rövid időre összeül és áttekinti a listát, majd a magyar kormány délután hozza nyilvánosságra álláspontját.

A külügyminiszter jelezte: ha adott esetben az országgyűlési határozatot módosítani kellene, mert esetleg nem amerikai repülőgépek is igénybe kívánnák venni a magyar légteret és a légi kikötőket, megteszik a szükséges kezdeményezést, hiszen az alkotmányos előírásokat be kell tartani.

A Népszabadság úgy tudja, hogy Amerika európai érdekeltségeinek és ott élő polgárainak fokozott védelmét, a NATO-tagok hírszerzési információinak megosztását és a szövetségesek légterének használatát kérte. A lista nem tartalmaz egyes országoknak külön címzett kéréseket.

A lap úgy tudja, Magyarország többféleképpen is támogathatja a terroristaellenes erőfeszítéseket. Szóba kerülhet, hogy az öbölháborús és a koszovói felajánlásokhoz hasonlóan most is katonai egészségügyi alakulattal segítené Budapest a terrorizmus elleni koalíciót, így kimaradhatna a közvetlen katonai akciókból. Az is elképzelhető, hogy a NATO-tagországok hozzájárulását nem az újonnan létrejött koalícióban kéri Amerika.

A Guardian című brit lap ugyankkor nem zárta ki, hogy az USA katinai közreműködést is kér. Diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja a lap, hogy az USA nem kívánja a tagországokat közvetlen harci tevékenységbe bevonni. Amerika mindössze légtérhasználati, bázishasználati engedélyt, logisztikai segítséget, felderítőgépeket, fontos oljavezetékek igénybevételét kéri.

A belga sajtó értesülései szerint a szűkebb kabinet ülése után Belgium már szerdán este pozitívan válaszolt az amerikai kérésre. Eszerint Belgium három hadihajót a Földközi-tenger keleti medencéjébe küld, az AWACS elektronikus felderítő rendszer repülőgépein is szolgál több száz belga katona.

Az amerikai The Wall Street Journal Europe diplomáciai értesülései szerint Washington négy koncentrikus körben építi fel a terrorizmus elleni koalícióit. A legbelső körben az a legfeljebb négy ország szerepel, amelyek légierővel és csapatokkal is részt vesznek a hadműveletben: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Ausztrália. Anglia már az ománi partok közelébe küldött 26 hadihajót és húszezer katonát. Franciaország a jelek szerint egy fregattot és egy üzemanyag-szállító hajót küld a térségbe. A német kormány katonai segítséget is felajánlott, de az amerikai kormány a hírek szerint szeretné mellőzni őket a hangos háborúellenes mozgalom és a várható parlamenti vita miatt.

A második körben 7-8 olyan ország van, amelyek létfontosságú hírszerző és logisztikai támogatást nyújthatnak, köztük Pakisztán, Oroszország, Üzbegisztán, Spanyolország és Törökország. A harmadik körbe többnyire muzulmán országok kerülnek, amelyek a szükséges politikai támogatást adják, mint például Szaud-Arábia, Egyiptom, Marokkó és Szíria.

Végül a legkülső körben Izrael, India és Irán áll azzal a fő feladattal, hogy ne okozzanak gondot a harmadik körben levőknek. Az amerikai katonai tervezők a Jugoszlávia elleni légicsapások tapasztalatán okulva, amikor minden célponthoz az ellenző országok sorát kellett meggyőzni, ezúttal sokkal szabadabb kézzel kívánják irányítani a hadműveletet, ezért számítanak csak néhány kiválasztott országra - írta a The Wall Street Journal Europe.

[origo]

Korábbi cikkünk:

Az USA a NATO segítségét kéri