Fokozódik az abház-grúz konfliktus

Abházia a nemzetközi terrorizmus támogatásával vádolja Grúziát. Az abház parlament azt kéri Moszkvától, vigye az ENSZ elé Grúzia ügyét. Abházia szerint a területére beszivárgott fegyvereseket Grúzia támogatja.

Az abház parlament szerdán arra kérte Oroszországot, hogy terjessze az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé "a nemzetközi terrorizmust támogató" Grúzia ügyét. A felkérés szerint Grúzia felrúgta a békés rendezés folyamatát és széleskörű hadműveletekbe kezdett Abházia ellen. Abházia szerint területére a grúz és csecsen fegyveresek Tbiliszi segítségével hatoltak be.

Valerij Arsba abház alelnök szerint a köztársaság fegyveres erőinek sikerült bekerítenie a mintegy 200 fősre becsült csoportot. Azt nem zárta ki, hogy a fegyveresek Oroszország irányába próbálnak kitörni a gyűrűből. Arsba arról is beszámolt, hogy oroszországi önkéntesek ajánlották fel segítségüket Abháziának, nem csak az észak-kaukázusi régióból, hanem a dél-oroszországi kozák közösségekből is.

Az ITAR-TASSZ szerint éjjel összecsapások zajlottak a fegyveresek és az abház kormánycsapatok között. A veszteségekről még nem érkeztek beszámolók.

A jogilag Grúziához tartozó, de külföldi - főként orosz - békefenntartók jelenléte mellett gyakorlatilag önállóságot élvező Abháziában kedden mozgósították a tartalékosokat. A válság a múlt héten éleződött ki, amikor grúz és csecsen fegyveresek szivárogtak be a köztársaság területére és rövid időre elfoglalták Georgijevszkoje falut is.

Ezeket a fegyvereseket gyanúsítják az ENSZ-megfigyelőket szállító helikopter elleni hétfői, kilenc emberéletet - köztük egy magyar katonatisztét - követelő merénylettel is. Kedden két repülőgép bombázta azokat az abháziai körzeteket, ahol feltételezések szerint az említett csoportok tartózkodnak. Abház vádak szerint Tbiliszi nyújtott légi támogatást diverzánsainak, Grúzia viszont Oroszországot vádolta a bombázással, arra hivatkozva, hogy az orosz légierő nyílván a csecsen fegyvereseket akarta megsemmisíteni. Ezt a grúz állambiztonsági szervek állítólag lehallgatott rádióadásokkal is bizonyítani tudják.

Moszkva ezt visszautasította és azzal vádolta meg Tbiliszit, hogy a "terrorizmussal szembeni elnéző és türelmes politikát" folytat. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter keddi kijelentése szerint a grúz vezetés "vagy nem ura a helyzetnek, vagy saját céljaira használja fel a terroristákat".

Az 1990-es évek elején már pusztító háború folyt Grúzia és a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Abházia között. A kaukázusi helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a csecsen szakadárok akkor még a muzulmán abházokat támogatták a konfliktusban. A viszony akkor romlott meg, amikor Abházia a csecsenek szerint "lepaktált" az oroszokkal és azóta is Moszkva gyámkodásával létezik az egyébként senki által el nem ismert köztársaság.

A BT elítélte az ENSZ-helikopter lelövését

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte az ENSZ-helikopter abháziai lelövését. A merényletben a legénységen kívül két polgári alkalmazott, valamint a világszervezet négy katonai megfigyelője, köztük Török László ezredes is életét vesztette.

A testület a merénylet körülményeinek mielőbbi kivizsgálására szólított fel, a felelősök megállapítása céljából. Richard Ryan ír nagykövet, a BT soros elnöke szerint az elkövetőket bíróság elé kell állítani.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár szóvivője útján fejezte ki megdöbbenését a helikopter lelövése miatt.

Az ENSZ tbiliszi irodája mindkét felet felelőssé tette a helyzet romlásáért. "A fegyvertelen megfigyelőket szállító helikopter elpusztításának barbár tette a konfliktus további súlyosbodását jelzi. A két fél, a grúz és az abház, viseli a felelősséget a jelenlegi helyzetért" - áll a közleményben.

Az ENSZ tbiliszi irodája addig nem fogalmaz meg konkrét vádakat senki ellen, "amíg nem tisztázzák pontosan a helikopter elvesztésének körülményeit".

Korábban:

Katonai segítséget kérhet Abházia Moszkvától

Grúziát hibáztatják a magyar áldozattal is járó abháziai merényletért

Magyar áldozata is van az abháziai merényletnek