Üzbegisztán

Vágólapra másolva!
Üzbegisztán fontos, de bizonytalan szövetségese lehet az USA-nak a támadásban. Afganisztán északi szomszédjában a szovjet időket idéző diktatúra van, a környéken itt a legerősebb a központi hatalom, erős a hadsereg, és hivatalosan nem tudni, indíthat-e innen szárazföldi támadást a NATO Afganisztán ellen.
Vágólapra másolva!

Amikor a hét elején amerikai katonák szálltak le Üzbegisztánban, jelképesen is befejeződött a hidegháború története. 1919 óta először fordult elő, hogy amerikai katonák érkeztek a volt Szovjetunió területére. Karimov elnök egyelőre annyit engedélyezett, hogy ezer amerikai katona humanitárius akciókat készítsen elő az országban. Az USA számára azért lenne fontos az üzbég elnök megnyerése, mert szárazföldi akciót más, Afganisztánnal határos országból igen nehéz lenne kezdeményezni. Irán és Pakisztán nem engedné, hogy területéről amerikai katonák támadjanak, Tadzsikisztán belpolitikai viharai miatt nem elég biztonságos, és elképzelhetetlen lenne, hogy az Afganisztánnal néhány kilométeren határos Kínába amerikai katonák lépjenek be. Üzbegisztán azért is ideális stratégiai pont, mert a szovjet időkből sok katonai bázis maradt meg az afgán határ mentén, amelyeket az amerikaiak jól használhatnának.

Üzbegisztán 1991, a Szovjetunió szétesése óta független állam. Az ország elnöke, Karimov, évtizedek óta részt vett Üzbegisztán vezetésében, sokáig volt például az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. Karimov a függetlenség óta a legstabilabb rendszert építette ki a térségben, személyes hatalma megkérdőjelezhetetlenné vált, ellenzék gyakorlatilag nem működik az országban. Karimov ellenez minden együttműködést a többi volt szovjet tagállammal, különutas politikáját a hadsereg megerősítésével biztosítja. A legnagyobb veszélyt diktatúrájára az iszlám szélsőségesek jelentik. Tádzsikisztánból és Afganisztánból többször is támadtak üzbég falvakat muzulmán radikálisok, ezért Üzbegisztán is ellenséges a tálib hatalommal. Az ellenük harcoló afgán Északi Szövetség sok katonája és több hadvezére üzbég származású, és őket Karimov többször is támogatta már, szinte hátországként használhatták a lázadók Üzbegisztánt.

Mindezek ellenére Karimov nagyon óvatos az amerikaiakkal. Egy brit lap szerint Üzbegisztán volt az egyik ország, amelyik megakadályozta, hogy az USA már a múlten héten kedden megkezdje a támadásokat Afganisztán ellen. A függetlenségét féltékenyen őrző Karimovot Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter személyesen próbálta meggyőzni a közelmúltban. Ilyen magas rangú nyugati politikus még sohasem járt Üzbegisztánban.

Hétfőn szinte teljesen titokban érkezett ezer amerikai katona Üzbegisztánba. A helyi sajtó nem közölt semmilyen részletet az amerikaiak érkezéséről, a katonák rendőrkordon mögött juthattak el a repülőtérről bázisukra, és szigorúan őrzik őket. Annyit lehet tudni csupán, hogy az amerikaiak nagy erőkkel építkeznek egy dél-üzbegisztáni bázison. Hivatalosan csak humanitárius és katasztrófavédelmi akciókban vehetnek részt az ott tartózkodó katonák, de nem tudni, hogy Karimovval kötött-e bármilyen különalkut Rumsfeld. Elvileg logikus lenne, ha a szárazföldi akciók innen indulnának, de nehéz a keleti despotaként uralkodó Karimovra építeni, aki nyilvánvalóan egyáltalán nem örülne a külföldi katonáknak az országában.

[origo]