A britek nem tekintik magukat európaiaknak

15 EU-tagállam és 9 tagjelölt ország - köztük Magyarország - részvételével készítettek felmérést az Európai Unióval kapcsolatos attitűdökről és elvárásokról. A felmérésből kiderült: Lengyelország a legpesszimistább, Románia a legoptimistább a csatlakozást illetően. A legtöbb tagjelölt ország nem tekinti Oroszországot és Törökországot Európa részének, az EU-tag britek viszont magukat nem tekintik európaiaknak.

A felmérést 15 EU-tagállam - Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Egyesült Királyság és Svédország -, valamint 9 tagjelölt ország - Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Szlovák Köztársaság, Cseh Köztársaság, Románia és Szlovénia - részvételével készítették az Európai Bizottság megbízásából.

2001 januárjában országonként négy, a társadalom középső rétegeit képviselő kis csoportban, háromórás beszélgetések során mérték fel az érintettek unióról alkotott képét, az EU-hoz való viszonyukat, illetve információs szükségleteiket, a bővítésről vallott nézeteiket, a csatlakozással kapcsolatos félelmeiket. Magyarországon Budapesten és Salgótarjánban végeztek felméréseket.

A legtöbb állampolgár pesszimistán ítéli meg országa helyzetét

A tagjelölt országok lakosai különösen, a uniós tagországok állampolgárai pedig átlagosan borúlátóak országuk helyzetét tekintve. A legtöbben amiatt aggódnak, hogy az EU-ban elvesznek bizonyos értéket, egyre csökken a másokkal szembeni szolidaritás, a fiatalok egyre jobban elidegenednek a világtól, nő a bűnözés és a kábítószer-fogyasztás. A legtöbben úgy érzik: országuk gazdasági helyzete romlott, és akkor is így látják, ha a gazdasági mutatók ennek ellenkezőjét bizonyítják.

A tagjelölt országokra jellemző, hogy még a volt kommunista országok lakosai sem érzik úgy, hogy csökkent volna hazájuk és a nyugati országok közötti különbség. A gazdasági liberalizmus egyetlen előnyét abban látják, hogy a boltokban széles a választék a fogyasztási cikkekből.

A magyarok különösen pesszimisták. A nyugati országok lakosainak életéről rózsaszín kép él bennük, szerintük ott megbecsülik a munkát, és magasabbak sokkal a fizetések. Itthon ezzel szemben nem inflációkövetőek a fizetések, ráadásul a külföldi cégek kizsákmányolják a magyar munkaerőt - vélik. Bizonytalanságot okoz az is, hogy négyévente más párt kerül kormányzási pozícióba, és a választók mindegyik kormányban csalódnak - áll a jelentésben.

Törökországot és Oroszországot nem tekintik Európa részének

A megkérdezett személyek többsége - különösen a tagjelölt országokból származók - úgy beszéltek Európáról, hogy érezhetően kizártak közben olyan országokat, amelyek Európához tartoznak. A legtöbben Oroszországot - illetve Ukrajnát és Fehéroroszországot -, valamint Törökországot nem tekintik európainak.

Az észak-európai országok sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítanak a kulturális gyökereknek. A legnagyobb az összetartás a közép-európai térségben. Érdekes ugyanakkor, hogy a szigeten élő britek nem hajlandóak magukat az európai országok közé sorolni. Szerintük az ő kultúrájuk felsőbbrendű és egyedülálló. Kisebb mértékben Hollandiában, Dániában és Svédországban is érezhető ez a felsőbbrendűségi érzés.

A magyarok mindig is Európához tartoztak

A megkérdezett magyarok úgy látják: Magyarország mindig is Európa szívében élt. Sok szempontból azonban beszédükben Európa Nyugat-Európát jelentette, ahol minden tisztább, rendezettebb, szabadabb. Ugyanakkor meggyőződésük, hogy az oktatási rendszert és kultúrát tekintve Magyarország sok nyugat-európai ország felett áll.

A magyarok leginkább az osztrákokhoz (közös történelmi múlt), olaszokhoz (élvezik az életet), németekhez (komolyak és szorgalmasak), hollandokhoz (szeretnek utazni), csehekhez és lengyelekhez (szomszédok) vonzódnak, míg nem éreznek affinitást az angolokhoz (merevek), a szlovákokhoz (történelmi konfliktusok) és a románokhoz (fejlődésképtelenek).

Magyarországon a vidékiek szívesebben csatlakoznának

Vidéken, a rosszabb körülmények között élő, kevésbé képzett emberek sokkal lelkesebbnek bizonyultak az uniós csatlakozással kapcsolatban, mint a fővárosi magasabb képzettségűek, akik több fenntartással fogadják a csatlakozást.

A felmérés résztvevői az előnyök közé sorolták az európai egységbe való tartozást, a gazdasági növekedés várható felgyorsulását, az EU-n belüli szabad utazást és munkavállalást. Nem látják tisztán ugyanakkor, hogy az egyén számára milyen kedvező hatásokkal jár az integráció, illetve hogy mibe fog az kerülni. Félnek a hagyományok, a kultúra standardizálásától, és attól is, hogy Magyarországnak nem lesz elég befolyása saját érdekeit megfelelően képviselni az unióban.

Az EU-intézményekkel kapcsolatos ismeretek a leghiányosabbak

A tagjelölt országok közül a legalaposabb EU-ismeretekkel a magyarok, a csehek, a szlovénok, a ciprusiak és a románok rendelkeznek. Legkevésbé az intézmények működésével vannak tisztában a lakosok. A legismertebb intézmény az Európa Parlament. Keveset hallottak viszont a Miniszterek Tanácsáról és az Európai Tanácsról. A magyarok keveset tudnak az EU eredetéről, megalakulásáról, az eredeti célokról is. Ugyanakkor fontosnak tartanák, hogy tájékoztatást kapjanak e téren.

A tagországok állampolgárai kevéssé vannak tisztában azzal, mely országok akarnak csatlakozni az unióhoz. Voltak, akik a jelenlegi tagországokat sem tudták felsorolni. Leginkább a hollandok, a dánok és a svédek ellenzik a bővítést.

Kapcsándi Dóra

Ajánlat:

Az Európai Unió honlapja

Korábban:

Az Európai Unió polgárai Albánia és Törökország csatlakozását utálnák leginkább