Lemondott a szerbiai parlamenti elnök

A szerbiai parlamenti válság újabb fejleményeként csütörtök este benyújtotta lemondását Dragan Marsicanin, a törvényhozás elnöke. A lemondást követően a képviselők Natasa Micic eddigi parlamenti alelnököt választották meg a törvényhozás elnökévé.

A lemondást több órás heves vita előzte meg a kormánykoalíció, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) indítványáról, amely éppen a parlamenti elnök visszahívását irányozta elő. Marsicanin közvetlenül az indítványról szóló szavazás előtt lépett a pulpitushoz, és bejelentette: lemond és döntése visszavonhatatlan. Közölte, hogy a visszahívására vonatkozó indítvány valódi oka az, hogy a kezdeményezők parlamentáris és politikai válságot akarnak kirobbantani. Marsicanin lemondása után a képviselők Natasa Micic eddigi parlamenti alelnököt választották meg a törvényhozás elnökévé. Micic a Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter vezette Szerbiai Polgári Szövetség (GSS) tisztségviselője.

A szerb parlamentben azután bontakozott ki az egyébiránt nem új keletű pártviszály a koalíciós partnerek, a Vojislav Kostunica jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a DOS többi tagpártja között, hogy a DSS a baloldali ellenzékkel és a radikálisokkal együtt a munkaügyi törvény ellen szavazott, majd a jogszabály elfogadása után csalással vádolta meg a DOS-t. A DOS szerint a vitában Marsicanin részrehajlóan kiállt a DSS mellett, amely pártnak egyébként az alelnöke. A Marsicanin lemondása előtti heves parlamenti vitában a DSS csapott össze DOS-os koalíciós partnereivel.

Cedomir Jovanovic, a DOS parlamenti frakcióvezetője közölte: azért szavaznak Marsicanin leváltására, mert a politikusnak a parlament elnökeként többé nincs tekintélye. A DOS nem tűri, hogy az országban megtörténjék az, ami az iregi önkormányzatnál történt, ahol a DSS a szocialistákkal és a radikálisokkal összefogva gyakorolja a helyi hatalmat.

Dejan Mihajlov, a DSS frakcióvezetője azt hangoztatta, hogy Marsicanin leváltása még bizonytalanabbá teszi a belpolitikai helyzetet, megtépázza a parlament és a képviselők tekintélyét. Azzal vádolta a DOS-t, hogy megszegi a koalíciós megállapodást, amely szerint a DSS-t illeti meg a parlamenti elnöki tisztség.

Elemzők szerint a DOS - legalábbis a párttömörülés Djindjichez húzó szárnya - láthatóan valóban nem tekinti magára nézve kötelezőnek a 18 párt részvételével tető alá hozott koalíciós szerződésnek azt a részét, amely politikai szerephez juttatja a DSS-t. Ezt megerősíti Zoran Djindjic szerb kormányfő csütörtöki kijelentése, amely szerint nem kizárt, hogy a DOS elnöksége kizárja a párttömörülés soraiból a DSS-t, ha az elkövetkező napokban Kostunica pártja folytatja "reformellenes" politikáját.

Marsicanin távozása az elmúlt egy év legsúlyosabb válságába taszíthatja a DOS-t. Megtörténhet - vélik elemzők -, hogy a párttömörülés két részre bomlik, és különválnak a Kostunicához, illetve a Djindjichez húzó pártok. A csütörtöki parlamenti fejleményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a DOS nagyobb része Djindjic mögé sorakozik fel, s nem Kostunicát támogatja, miközben a jugoszláv elnök pártja még mindig messze a legnépszerűbb párt Szerbiában.

Korábban:

Parlamenti válság Szerbiában