Az Európai Unió tagországai Brüsszelben elfogadták az Európa jövőjéről szóló laekeni nyilatkozatot. Eszerint az unió következő nagyobb szabású reformját egy konvent típusú testület fogja előkészíteni. A konvent elnöke a volt francia miniszterelnök, Giscard d'Estaing lesz.

A konvent feladata, hogy meghatározza a jelenleg 15 nemzetet tömörítő unió politikai jövőjét. Giscard d'Estaing egy 100 tagú szervezetet állít fel, amely terveket dolgoz ki arra nézve, hogyan legyen az EU demokratikusabb, áttekinthetőbb és hatékonyabb, különös tekintettel a bövítés után, amikor várhatóan 28 tagországot fog tömöríteni az EU - írta a BBC.

A testületnek két alelnöke is lesz, Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfő - jelentette be Guy Verhofstadt, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Belgium miniszterelnöke.

A több mint száztagú konvent munkáját a laekeni EU-csúcson született megállapodás értelmében 12 fős elnökség fogja irányítani. Az elnök és a két alelnök mellett ez a testület az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek 2-2, illetve a következő három soros elnökség egy-egy képviselőjéből áll majd - írta az MTI.

A konventbe megfigyelőként hívják meg a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a szociális partnerek három-három, valamint a Régiók Bizottságának hat képviselőjét. Az európai civil szervezetek a konvent körül működő "hálózat" részeiként járulhatnak hozzá a vitákhoz; javaslatokat juttathatnak el a testületnek, amely viszont maga is kérhet tőlük javaslatokat.

Meghívják a konventbe a tagjelölteket is, amelyek ugyanolyan összetételben képviseltethetik magukat, mint a tagországok, vagyis egy fővel a kormány, kettővel pedig a nemzeti parlament részéről. A laekeni csúcson született megállapodás szerint részvételük a tagállamokéval teljesen egyenrangú lesz, de az utóbbiak között kialakuló konszenzust taggá válásukig nem bonthatják meg.

Az eredeti tervek szerint a konventnek ötfős elnöksége lett volna, Verhofstadt azonban tagadta, hogy a módosulás kapcsolatban állna az elnök személyéről folytatott vitákkal. Szerinte azért döntöttek így, mert egy több mint százfős testület irányításához és összefogásához erős elnökségre van szükség.

A belga kormányfő közölte, hogy a dokumentum az unió jövőjével kapcsolatos valamennyi fontosabb problémát érinti, tabuk nélkül. Kérdésfelvetések formájában utal például egy esetleges majdani közös alkotmány kidolgozására, a miniszteri tanács működésének megreformálására és az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztására.

A konvent hangsúlyozottan nem döntéshozó testületként fog működni: feladata abban áll, hogy lehetőség szerint konszenzuson alapuló ajánlásokat, illetve - ha nem sikerül közmegegyezést elérni - választási lehetőségeket terjesszen a tagországok elé a reformok legfontosabb kérdéseiben. Magukról a reformokról a 2003 végén vagy 2004 elején összehívandó következő kormányközi konferencia fog dönteni.

A tanácskozó gyűlés jövő év március 1-jén ül össze, és munkáját a tervek szerint valamivel több mint egy évig folytatja.

Az EU arról is döntött, hogy megvizsgálja a lehetőséget, hogyan küldhetnének nemzeti - nem kollektív - békefenntartókat Afganisztánba. Az unió szorgalmazza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa küldjön nemzetközi békefenntartókat.