Szegényekből lesznek a kémek Oroszországban

Főként olyanok vállalkoznak kémkedésre Oroszországban, akik nehéz anyagi helyzetbe kényszerültek, közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz titkosszolgálat vezetője. A biztonsági szolgálat egyébként idén hét orosz ügynököt leplezett le, akik többek között Iraknak, Iránnak, Kínának és Izraelnek juttattak el titkos információkat.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 2001-ben tíz külföldi ügynököt leplezett le. Lebukott továbbá hét olyan orosz állampolgár is, akik külföldi titkosszolgálatokkal működtek együtt. A hírt Nyilkolaj Patrusev, az FSZB igazgatója közölte keddi moszkvai sajtótájékoztatóján. Patrusev hozzátette: szervezete szoros figyelemmel követi további 130 külföldi ügynök tevékenységét.

A titkosszolgálati vezető értékelése szerint honfitársai közül elsősorban azok vállalkoznak kémkedésre, akik elégedetlenek anyagi és szociális helyzetükkel. Az elfogott orosz állampolgárok Irak, Irán, Kína, Észak-Korea, Törökország, Izrael és Kuvait titkosszolgálataival álltak kapcsolatban.

Az FSZB igazgatója beszámolt arról is, hogy a külföldi felderítők elsősorban az orosz telekommunikációs rendszereken és főképp az interneten keresztül próbálnak meg bizalmas katonai, politikai, gazdasági vagy ökológiai információkhoz jutni. Elmondta, hogy ezeket a csatornákat szervezett bűnözői csoportok is igyekeznek felhasználni, döntően pénzmosás, illetve más törvénytelen üzleti tranzakciók végrehajtására.

Oroszországban egyébként a mai napig nem egyértelmű, hogy mi minősül kémkedésnek. Jogvédő szervezetek beadványa alapján az alkotmánybíróság a közelmúltban megsemmisítette az idevonatkozó védelmi minisztériumi rendelet több pontját, egyebek mellett azokat is, amelyek a katonai veszteségek vagy radioaktív sugárzási adatok kiadását hazaárulásnak minősítette.

Vlagyivosztokban éppen kedden szólalt fel a bíróság előtt az utolsó szó jogán Grigorij Paszko, az orosz haditengerészet volt kapitánya, akit azzal vádolnak, hogy egy katonai lap újságírójaként bizalmas információkat adott át Japánnak. Paszkót a bíróság első fokon bizonyítottság hiányában felmentette a hazaárulás vádja alól, ugyanakkor 3 év szabadságvesztésre ítélte hatásköri túllépés miatt.