Karzai ragaszkodik az amerikai katonákhoz

Az amerikai csapatoknak addig kell Afganisztánban maradniuk, amíg terrorista elemek rejtőzködnek afgán földön - jelentette ki Hamid Karzai új afgán kormányfő a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva.

A tálib rezsim utáni első kormány vezetője szerint az új hatalom egyelőre nem nélkülözheti a nemzetközi segítséget a rend és a törvényesség fenntartásában, és mindaddig külföldi csapatoknak kell az országban állomásozniuk, amíg a helyi hatóságok nem képesek maguk garantálni a biztonságot. A külföldi csapatok maradását kérték dél-afganisztáni törzsi vezetők is - tette hozzá.

A nemzetközi békefenntartó haderő teljes telepítését azonban egyelőre késleltetik az új afgán kormány és az Egyesült Államok vezette nemzetközi békefenntartó koalíció között lappangó ellentétek. Pedig az afgán átlagemberek várva várják a külföldi csapatokat, abban a reményben, hogy azoknak sikerül megelőzniük a véres villongások kiújulását az egymással rivalizáló hadurak között. Egy katonai forrás vasárnap úgy ítélte meg, hogy négy hétig is eltarthat, míg a nemzetközi haderő zöme elfoglalhatja helyét. Nagy-Britannia 200 fős, légiirányítókat is magába foglaló előőrsöt ígért még erre a hétre, hogy az előkészítse a békehadtest telepítését.

A kabuli kormányépületek védelmét jelenleg könnyű fegyverzetű brit tengerészgyalogosok látják el. Az afgán légtérben amerikai repülőgépek járőröznek, a szárazföldön pedig különleges egységek kutatnak Oszama bin Laden terroristavezér és a bukott rezsim vezetője, Mohammed Omar molla után. Az AP jelentése szerint a háborúskodás évtizedei után sok afgán lelkesen támogatja nemzetközi békefenntartók érkezését Afganisztánban. Egy hajdani katonai parancsnok kijelentette, hogy az örökös belvillongásba belefáradt afgánok "azt sem bánják, ha a világ minden részéről odamennek a katonák, a fő, hogy egyelőre ne legyenek afgán csapatok".

Hamid Karzai kormányfő és kabinetjének szombati beiktatása üdítően nyugodt hatalomváltás volt az erőszak és vér fémjelezte afgán múlt tükrében. A kormány első, vasárnapi ülésén pedig komoly és elmélyült munka folyt - állapította meg az AP. A biztonsági helyzetet illetően Karzai miniszterelnök jelentést kért a védelmi- és a belügyminiszterétől, valamint a csak "Arif mérnök" néven emlegetett kémfőnöktől, bár ez utóbbi nem tagja a kabinetnek.

A biztonság kérdése mellett a polgár közigazgatás kiépítése volt a fő téma a poszttálib kormány első ülésén. Ez sem ígérkezik könnyűnek egy olyan országban, ahol a szárazföldi hatalom gyakran alig terjed túl a főváros, Kabul határain. Mindenesetre a civil közigazgatás helyreállításához való hozzájárulásként az ENSZ külön-külön 30 "hivatali egységcsomagot" küldött az új afgán minisztériumoknak, amelyek közül többen romos épületekben kénytelenek megkezdeni munkájukat. Ezek az egységcsomagok számítógépből, székből és az irodai munkához szükséges egyéb eszközökből állnak, beleértve a gémkapcsokat is.

A CNN-nek adott interújában Karzai megerősítette, hogy bíróság elé állítják a tálibok szökésben lévő első számú vezetőjét, Omar mollát, akiről két napja még olyan hírt kapott, hogy szabadlábon van valahol. Oszama bin Ladenről, a szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjéről viszont nem tudja, hogy még életben van-e. "Ha megölték, akkor az jó hír az emberek az egész világon, mert tudhatják, hogy nem létezik többé egy súlyos fenyegetés" - mondta a 44. születésnapját hétfőn betöltött politikus.

Amerikai kommandósok elfogtak egy vezető beosztású tálib hírszerzési illetékest egy Afganisztán középső részén végrehajtott villámrajtaütésben - jelentette hétfőn az AIP pakisztáni székhelyű afgán hírügynökség. Az amerikai különleges egységek helikopterekkel szálltak le Abdul Hak Vaszik volt hírszerzési miniszter-helyettes Gazni tartományban, Mukur város közelében lévő háza közelében, azt bekerítették, és az ott tartózkodó miniszterhelyettest foglyul ejtették.

 Az akciót más forrásból még nem erősítették meg, de az AIP jól értesült hírügynökségnek számít. Más jelentések szerint Pakisztánban is kutatnak a biztonsági erők olyan magas beosztású tálib tisztségviselők után, akik a két ország határvidékén rejtőzhettek el. Az iszlámábádi belügyminisztérium ugyanakkor hétfőn továbbra is azt állította, hogy nincs olyan információ birtokában, miszerint Oszama bin Laden, az Egyesült Államok első számú közellensége titokban az országba menekült volna.