Kuba nem akar tálib foglyokat Guantánamóba

Vezető kubai tisztségviselők bírálták azokat a washingtoni terveket, hogy a foglyul ejtett tálib milicistákat és al-Kaida-fegyvereseket a karibi szigeten lévő amerikai bázison helyezzék el kihallgatásuk idejére.

"Természetesen nem értünk ezzel egyet, hiszen ez kubai terület, még ha amerikai megszállás alatt áll is" - mondta Ramón Espinosa, a kubai Forradalmi Fegyveres Erők keleti csoportjának főnöke. Ehhez a csoporthoz tartozik a Guantánamói-öböl, ahol az amerikai haditengerészet támaszpontja van. A tábornok azonban reméli, hogy a Kuba délkeleti végében lévő amerikai katonai létesítmény fogolytáborrá változtatása nem fogja megbolygatni azt a viszonylagos nyugalmat, amely a bázis mindkét oldalról szigorúan őrzött határán jelenleg honol. "Reméljük, hogy a zóna mindkét oldalán fennmarad a mai nyugalom" - mondta az Espinosa, hozzátéve, hogy Havanna "békés eszközökkel" kívánja visszanyerni a térség fölötti ellenőrzést.

A kubai felsőoktatási, Vecino Alegret, arra számít, hogy Amerika terve "világszerte elutasításra talál". Juan Escalona főügyész pedig "újabb amerikai provokációnak" minősítette az Egyesült Államok elkpézelését.

Havanna elítélte a szeptember 11-i terrormerényleteket, de ellenezte Afganisztán bombázását is, amelyet civilek barbár lemészárlásának nevezett imperialista célok szolgálatában - jegyezte meg a Reuters.

Az 1898-as spanyol-amerikai háborúban amerikai tengerészgyalogosok szálltak partra a Guantánamói-öbölben, hogy megsegítsék az európai zsarnokság ellen felkelt kubai népet. Kuba (amely ezután gyakorlatilag amerikai protektorátussá vált) 1903-ban hálából átengedte a bázist az USA-nak. Az 1934-es amerikai-kubai szerződés megerősítette a koncessziót, kimondva, hogy a terület státusán csak kölcsönös megegyezés vagy önkéntes amerikai kivonulás változtathat.