Koalíciós viszály Ausztriában

Haider ismét támadást intézett koalíciós partnere ellen, ezúttal a csehországi atomerőmű ürügyén. A Szabadságpárt elnöke az Alkotmánybíróságot is bírálta. A kommentárok szerint ezennel megkezdődtek a 2003 őszén esedékes választások előcsatározásai.

A bécsi koalícióban tovább mélyült a viszály: az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a temelíni atomerőmű és az alkotmánybíróság körüli viták mellé felvetette az adócsökkentésre irányuló követelést, amelynek teljesítésére az Osztrák Néppárt (ÖVP) gazdasági minisztere nem lát esélyt.

Jörg Haider, az FPÖ erős embere pártja újévi konferenciáján, Linzben követelt adócsökkentéseket. Ugyanott újra kijelentette: Csehország nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha nem állítják le a temelíni atomerőművet. Susanne Riess-Passer, az FPÖ elnöke, alkancellár hétfői interjújában bejelentette: pártja újra akar tárgyalni Prágával az atomerőműről. Wolfgang Schüssel kancellár (ÖVP) korábban olyan megállapodást ért el Prágával, amely garantálja az Ausztria által kifogásolt biztonsági hiányosságok orvoslását s amely bírja az EU támogatását is. Az FPÖ tanácskozásán Riess-Passer felszólalása közben gázálarcosok tartotta transzparenseken az volt látható Temelínre utalva, hogy maga "Schüssel a meghibásodás".

Hétfőn megkezdődött az aláírás-gyűjtés az FPÖ meghirdette temelíni népi kezdeményezéshez. Az OGM intézet szerint egymillió körüli aláírás várható.

Haider szerint a gyűjtés ugyan senkit nem kötelez semmire, de elvárja Schüssel kancellártól, hogy nagy számú aláírás esetén módosítsa eddigi álláspontját Temelín ügyében, netán végső soron legyen népszavazás az EU-bővítésről. (A parlamentnek - ha napirendre tűzi a kérdést - 30 hete van, hogy határozati javaslatról szavazzon: elfogadja a bizottság jelentését, vagy számos más lehetőség mellett a legvégső esetben minősített többségű határozattal írja elő a cseh EU-csatlakozás megvétózását.)

A Kurier című lap kommentárjában azt írta: politikai értelemben az FPÖ kezdeményezése Csehország ellen irányul, de Prága akkor is beindítaná az erőművet, ha sikerülne is megakadályozni Csehország - és a többi tagjelölt - EU-csatlakozását, Ausztriának viszont egyre több szakértő szerint már maga a kampány is jelentős gazdasági és politikai kárt okoz.

Haider az Alkotmánybíróságról a Profil hétfői számában kijelentette: amíg ő a tartományi elöljáró, nem engedi átírni Karintia történetét, s ha "ez ellentétben áll a törvényekkel, mert a kormány enged az alkotmánybíróságnak", akkor lemond tisztségéről. Egy tévéinterjúban maga is erősnek mondta a taláros testület elleni támadását, de úgy vélte, ha ő nem kelti fel a figyelmet, minden változatlan marad a testületben - vagyis az előző kormány által kinevezett bírák ülnek benne.

A Format című hetilapban közölt felmérés szerint a lakosság 51 százaléka nem ért egyet az alkotmánybíróság támadott döntésével - amely szerint a korábbi jogszabályokkal ellentétben nemcsak a 25, hanem a tíz százalék feletti nemzetiségi lakosságú településeken is ki kell helyezni a kétnyelvű helységnévtáblákat -, de a lakosok 57, a véleményformálók 88 százaléka véli úgy, hogy a döntést minden körülmények között végre kell hajtani.

Jörg Haider javaslatait a lakosság 59, a véleményformálók 86 százaléka tartja populistának, és csak 20, illetve 9 százaléka komolyan veendőnek.