A hágai Nemzetközi Törvényszéken kedden Carla del Ponte főügyész bevezető nyilatkozatával megkezdődött Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő pere. A politikust háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével, valamint népirtással vádolják a 90-es évek három nagy délszláv konfliktusában játszott szerepe miatt. Elmarasztaló ítélet esetén életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújthatják.

Milosevic ellen három vádiratot nyújtott be a törvényszék ügyészsége, amelyek az 1998-99-es koszovói, az 1991-95-ös horvátországi és az 1992-95-ös bosznia-hercegovinai konfliktussal kapcsolatos felelősségét vetik fel. Del Ponte kezdeményezésére a három ügyet összevonták és egyetlen per keretében tárgyalják.

A tavaly június óta hágai őrizetben lévő politikus mindeddig következetesen tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy nem ismeri el a törvényszék illetékességét, ezért semmilyen együttműködésre nem hajlandó. Ennek megfelelően nem jelölt ki ügyvédeket, és egyetlen vádponttal kapcsolatban sem válaszolt arra a kérdésre, hogy bűnösnek tartja-e magát. 

Carla del Ponte után két helyettese, a brit Geoffrey Nice és a kanadai Dirk Ryneveld veszi át a szót. Előzetes közlések szerint az ügyészség bevezető nyilatkozatának ismertetése várhatóan az egész keddi tárgyalási napot kitölti. 

A törvényszék szabályzata szerint Milosevic először a vád nyilatkozatainak elhangzása után, tehát feltehetően szerdán kaphat szót. Belgrádi ügyvédei azonban azt közölték, hogy már a tárgyalás nyitónapján élni kíván ezzel a jogával, s fel akar tenni bizonyos kérdéseket. A tárgyalásvezető bíró dönti el, megadja-e neki ezt a lehetőséget.

Az eljárás első szakaszában, amely júliusig is eltarthat, a vádiratok benyújtásának sorrendjét követve a koszovói konfliktussal kapcsolatos vádakat tárgyalják. Ezt követően kerül sorra a horvátországi, majd a bosznia-hercegovinai háborúk ügye. Ez utóbbival kapcsolatban Milosevicet népirtással is vádolják, amely a hágai törvényszék által emelhető legsúlyosabb - és egyben a legnehezebben bizonyítható - vádpont. Carla del Ponte a napokban közölte, hogy csak a koszovói konfliktus ügyében legalább 300 tanút kíván felvonultatni - köztük az atrocitások áldozatait, de olyan "bennfenteseket" is, akik közvetlen kapcsolatban álltak a szerb hatalom legfelső köreivel. A tanúk kilétét azonban biztonsági okok miatt a lehető legtovább szigorú titokban tartja a törvényszék.

Milosevic a maga részéről - azzal együtt, hogy nem ismeri el a törvényszék illetékességét - belgrádi ügyvédei szerint kezdeményezni kívánja a nemzetközi politika több korábbi és jelenlegi élvonalbeli személyiségének a meghallgatását. Eddig Bill Clinton volt amerikai elnök, Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, Tony Blair brit kormányfő és a boszniai háborút lezáró daytoni megállapodások kulcsszereplőjeként számon tartott Richard Holbrooke nagykövet neve került szóba a leggyakrabban.

Korábban:

A hágai főügyész döntő bizonyítékokat ígér Milosevic ellen

Fórum:

Most jó vagy rossz albánok

Könyvajánló:

A Milosevics-klán