Nem ítélkezhet a vádlott távollétében a hágai Törvényszék

A hágai Törvényszéket 1993-ban hozta létre az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A bírák csak természetes személyek felett ítélkeznek, a legsúlyosabb bűntetés az életfogytiglani szabadságvesztés. A Törvényszék elsőbbséget élvez a nemzeti bíróságokkal szemben, s az általuk folytatott eljárásokat vagy vizsgálatokat azok bármelyik szakaszában átveheti.

A hágai Nemzetközi Törvényszéket (ICTY) az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1993 májusában elfogadott 827. számú határozatával hozták létre azért, hogy kivizsgálják a volt Jugoszláviában elkövetett háborús és emberiességi elleni bűncselekményeket, és felelősségre vonják az elkövetőket. 1991-ben a volt Jugoszlávia területén kirobbant konfliktusok során súlyosan és sorozatosan megsértették az emberi jogok nemzetközi normáit, s ez a BT megítélése szerint már a nemzetközi békét és biztonságot is veszélyeztette.

A második világháború után tartott nürnbergi és tokiói perek óta a hágai törvényszék az első olyan nemzetközi intézmény, amelyet háborús bűncselekmények kivizsgálására hoztak létre.

Az alapító határozat négy fő feladatot ruházott a testületre: vonja felelősségre az emberi jogok nemzetközi normáinak megsértőit; szolgáltasson igazságot az áldozatoknak; tevékenységével gyakoroljon elrettentő hatást további hasonló bűncselekmények megelőzése érdekében; járuljon hozzá a béke helyreállításához a volt Jugoszláviában.

A törvényszék joghatósága azokra a személyekre terjed ki, akik 1991. január 1. után a volt Jugoszlávia területén a nemzetközi emberi jogok súlyos megsértésének minősülő cselekedeteket követtek el. Ezek négy fő kategóriába sorolhatók: az 1949. évi genfi konvenciók súlyos megsértése, a hadviselés törvényeinek és szokásainak a megsértése, népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények.

Mindez csak természetes személyekre vonatkozik. Szervezetek, politikai pártok, közigazgatási egységek vagy más jogi személyek felett a törvényszéknek nincs joghatósága.

Az ICTY-nek nincs saját rendőri ereje. Az általa vád alá helyezett személyek letartóztatásáról elsősorban a jugoszláv utódállamoknak vagy más államoknak kell gondoskodniuk, amelyek számára a BT-határozat kötelezővé tette a törvényszékkel való együttműködést. Az eddigi letartóztatások többségét a volt Jugoszláviába vezényelt békefenntartó erők (SFOR és KFOR) alakulatai hajtották végre.

A törvényszék csak fizikailag is jelen lévő személyek ügyét tárgyalhatja, vagyis távollétében senkit nem ítélhet el. Halálos ítéletet nem hozhat, az általa kiszabható legsúlyosabb büntetés az életfogytiglani szabadságvesztés.

Az ICTY és a nemzeti bíróságok elvben egymást átfedő joghatósággal rendelkeznek a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének eseteiben való eljárásra, amennyiben ezek a volt Jugoszlávia területén történtek. A nemzetközi közösségtől kapott felhatalmazása alapján azonban a hágai törvényszék elsőbbséget élvez a nemzeti bíróságokkal szemben, s az általuk folytatott eljárásokat vagy vizsgálatokat azok bármelyik szakaszában átveheti.

A törvényszék bírói kara 16 állandó, valamint változó számú, de egyidejűleg legfeljebb kilenc esetileg megbízott ("ad litem") bíróból áll. Mind az állandó, mind az eseti bírókat az ENSZ Közgyűlése választja négyéves időtartamra, de csak az előbbiek megbízatása hosszabbítható meg. A bírók három tárgyaló és egy fellebbviteli tanácsban folytatják munkájukat.

A törvényszék apparátusához több mint 1100 tisztviselő tartozik, akik 77 nemzetet képviselnek. Elnöke jelenleg a francia Claude Jorda, főügyésze a svájci Carla Del Ponte.

Működése és eljárásrendje, amelyet a BT-határozattal létrehozott alapszabályzata határoz meg, jórészt az angolszász jogelveket és -gyakorlatot követi.

Az ICTY eddig összesen 82 személy ellen emelt vádat. Közülük jelenleg 44-en vannak a Hága egyik elővárosában lévő scheveningeni fogdában. A bírók eddig 26 esetben mondtak ki elmarasztaló ítéletet, ezeknek az ügyeknek a többsége jelenleg fellebbviteli szakaszban van. Két vádlottat felmentettek, további három esetben pedig a fellebbviteli tanács semmisítette meg az elmarasztaló ítéletet.

Az eddig legsúlyosabb büntetést Radislav Krstic volt szerb tábornokra szabták ki, akit az 1993-as srebrenicai mészárlásokért 46 évi börtönre ítéltek.

Korábban:

Kevés jogerős ítéletet hoztak eddig Milosevic hágai bírái