A kegyetlenségek felidézésével folytatódott Milosevic pere

A hágai Nemzetközi Törvényszéken szerdán a boszniai konfliktusban elkövetett kegyetlenkedések felidézésével folytatódott Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök perének tárgyalása.

A vád képviseletében Geoffrey Nice, a törvényszék egyik helyettes főügyésze folytatta az ügyészség bevezető nyilatkozatának a tárgyalás keddi nyitónapján elkezdett ismertetését.

Nice bűnrészességgel vádolta Milosevicet az 1992-95 közötti háború során elkövetett atrocitásokban. Emlékeztetve Szarajevó ostromára és az etnikai tisztogatások áldozatává vált boszniai települések hosszú sorára, megállapította, hogy a vád számos olyan körülményre tud hivatkozni, amelyekből világosan kitűnik a politikus büntetőjogi felelőssége.

A bijeljinai, visegradi és prijedori tisztogatások mellett Nice felidézte, hogy a Zvornikból elűzött nem szerb lakosságot vonatokkal szállították Magyarországra és Ausztriába. "Milyen szintű hivatalos jóváhagyásra lehetett szükség ehhez?" - tette fel a kérdést.

A főügyész-helyettes szerint a horvát és muzulmán többségű boszniai települések elfoglalása nem lett volna lehetséges Belgrád támogatása nélkül. Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a jugoszláv hadsereg támogatást nyújtott a Boszniában tevékenykedő félkatonai erőknek, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak a szerb védelmi minisztériummal. Mivel ugyanez Milosevicről is elmondható, nem lehet kétséges, hogy a politikusnak köze volt a "Nagy-Szerbia" megteremtésére irányuló tervek végrehajtásához - állapította meg Nice.

A vád képviselőinek bevezető nyilatkozatát a tárgyalás nyitónapján Carla del Ponte, a törvényszék főügyésze kezdte el ismertetni. Tőle még aznap Nice vette át a szót, hogy kifejtse az ügyészség álláspontját a Milosevic elleni három vádirat összefüggéseiről.

Az ügyészség azzal érvel - és Del Ponte is annak alapján kezdeményezte a három ügy összevonását -, hogy a 90-es évek délszláv konfliktusai között a Nagy-Szerbia megteremtésére irányuló politikai törekvések teremtettek összefüggést, és Milosevic felelőssége is alapvetően ebben az értelemben mutatható ki.

Nice után a főügyész másik helyettese, a kanadai Dirk Ryneveld kap szót, aki az elsőként benyújtott vádiratban tárgyalt 1998-99-es koszovói konfliktussal kapcsolatban részletezi az ügyészség álláspontját.

A tárgyalás első napjához hasonlóan Milosevic ezúttal is minden érzelemnyilvánítás nélkül hallgatta a vád képviselőjét. A politikus először az ügyészi nyilatkozatok elhangzása után kap lehetőséget a megszólalásra, és a tárgyalást figyelemmel kísérő belgrádi ügyvédei szerint nemcsak önmagát, hanem népét és az irányításával egy évtizeden át folytatott politikát is védelmébe akarja venni.

Korábban:

Csak Milosevic felett ítélkeznek Hágában

Fórum:

Milosevics Hágában

Könyvajánló:

A Milosevics-klán

Koszovó - tűzfészek