Megkezdte védőbeszédét Slobodan Milosevic. Jugoszlávia volt elnöke először kapott lehetőséget arra, hogy reagáljon a vádiratra. Milosevic védekezését egyelőre elsősorban politikai érvekre építi.

Slobodan Milosevic ma kezdhette meg védőbeszédét a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. A volt jugoszláv elnök azzal vádolta a Nyugatot, a NATO-t és a nemzetközi tömegtájékoztatást, hogy hazugságokkal és manipulációkkal készítették elő az atlanti szövetség 1999. márciusában Jugoszlávia ellen indított légi támadásait.

A háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolt Milosevic - az ügyészekhez hasonlóan - dokumentumfilmet vetíttetett. Azt akarta szemléltetni, hogy az albánok tömeges menekülését valójában a NATO bombatámadásai és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (KLA) gerilláinak akciói idézték elő.

"Hazugságok óceánja"

Az egyórás, német forgatócsoport által készített dokumentumfilmben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik illetékese azt mondta, hogy a NATO légicsapásai ellentétben álltak a nemzetközi joggal, mert a szövetségnek nem volt felhatalmazása ilyen hadművelet végrehajtására.

Mások úgy nyilatkoztak, hogy az 1999. januári racaki vérengzés csak ürügyként szolgált a bombázások megindítására. Racaknál a szerb biztonsági erők 45 albán polgári lakost mészároltak le.

Milosevic a vetítés után kijelentette, hogy a látottak csupán az igazság egy cseppjét képviselik a "hazugságok óceánjában", amellyel szerinte a Nyugat a Jugoszlávia elleni támadást előkészítette és kiprovokálta.

Milosevic szerint 1999 tavaszán nem a szerb hadsereg és rendőrség kényszerítette menekülésre az albán polgári lakosságot, az erre irányuló szervezett akcióról szóló állítás pedig képtelenség. A szerb erők csak a terroristák semlegesítésére kaptak parancsot, és szigorúan megtiltották nekik, hogy polgári személyekre tüzet nyissanak - mondta Milosevic.

A kedden kezdődött tárgyalás első két napján a vád képviselői hosszasan sorolták a 90-es évek három nagy délszláv konfliktusában elkövetett atrocitásokat és az etnikai tisztogatásoknak azokat a példáit, amelyek a vád álláspontja szerint a "Nagy-Szerbia" megteremtésére irányuló törekvéseket támasztják alá.

Politikai érvek

Milosevic nem tért ki külön-külön ezekre a vádakra, hanem - tartva magát a pere előkészítő szakaszában már jelzett álláspontjához - elsősorban politikai érvekre építette védekezését. Szerinte a konfliktusok egyikét sem a szerbek kezdeményezték: a tagköztársaságok elszakadását és Jugoszlávia széthullását a Nyugat ösztönözte.

Kétségbe vonta az ügyészek állítását, hogy vádjaik nem egy nemzet, hanem egy személy ellen irányulnak. A törvényszék a szerbeket akarja felelőssé tenni a horvátországi és a boszniai háborúért, és valójában egy egész népet helyezett vád alá - mondta.

A háborúk során elkövetett kegyetlenkedések minden konfliktusban előforduló egyéni akciók voltak, és semmilyen szervezett erő nem állt mögöttük.

Bejelentette: kezdeményezni kívánja, hogy a koszovói konfliktussal kapcsolatban tanúként hallgassák meg Jacques Chirac francia köztársasági elnököt is.

A törvényszék szabályzata értelmében a vádlottaknak joguk van ahhoz, hogy kérdéseket intézzenek a tanúkhoz. Ha valakit tanúként beidéznek, annak kötelező megjelennie, ha pedig nem hajlandó erre, a törvényszék elvileg minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vehet ahhoz, hogy érvényt szerezzen az idézésnek.

Milosevic még nem ért bevezető nyilatkozata végére, amikor a tárgyalást elnapolták, így várhatóan pénteken folytatja álláspontjának ismertetését.

Korábban:

Szerb áldozatokkal védi magát Milosevic

Csak Milosevic felett ítélkeznek Hágában

Fórum:

Milosevic Hágában

Milosevic már bíróság előtt, az ENSZ mikor kerül oda?

Csak Milosevic a bűnös?

Most jó vagy rossz albánok?

Könyvajánlat:

A Milosevic-klán

Volt egyszer egy Jugoszlávia

A jugoszláviai háború

Koszovó - egy válság anatómiája

Koszovó tűzfészek