Schüssel a cseh kormányfőt bírálja a Benes-dekrétumok miatt

Az osztrák kancellár szerint a cseh-osztrák szakértői tárgyalásokon kell megoldást találni a Benes-dekrétumokra. Egy szlovákiai magyar napilap szerint senki sem mondta ki a teljes igazságot, azt, hogy Orbán kérdésre válaszolva nyilatkozott a Benes-dekrétumokról. A lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a lemondott csúcstalálkozóval és következményeivel.

Die Presse

Schüssel a tíz éve folyó osztrák-cseh szakértői tárgyalásoktól vár eredményt a dekrétumok ügyében: az osztrák kancellár szerint ez független Csehország EU-csatlakozási folyamatától, mert a csatlakozási tárgyalásokon nem merülhetnek fel kétoldalú kérdések.

Schüssel nem kívánt nyilatkozni arról, nélkülözhetetlennek tekinti-e, hogy a szakértői tárgyalások Csehország EU-csatlakozása előtt vezessenek eredményre: "nem a menetrenddel, hanem a lényeggel akarok foglalkozni" - mondta.

A két ország szakértői közötti tárgyalások tíz éve folynak a kulisszák mögött. Ausztriában legutóbb a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezéralakja, Jörg Haider vetette fel újra a dekrétumok kérdését: álláspontjuk szerint e probléma megoldása híján kizárt Csehország EU-csatlakozása.

Azonban Susanne Riess-Passer alkancellár, az FPÖ elnöke nem kötelezte el magát ilyen egyértelműen a kérdésben, míg Schüssel kancellár pártja, az EU bővítése mellett egyértelműen elkötelezett Osztrák Néppárt ezúttal is - mint már a temelíni atomerőmű ügyében, amelyben az FPÖ szintén vétót követelt - tárgyalásos úton igyekszik megoldást találni.

Osztrák sajtó: "a szellemet kiengedték a palackból"

A Der Standard című liberális bécsi lap több tudósításban és kommentárban foglalkozott hétfőn Orbán Benes-dekrétumokra vonatkozó kijelentéseivel. A lap budapesti tudósítója "A regionális együttműködést jégre tették" című írásában úgy vélte: lehet, hogy Orbán Brüsszelben a kérdést feltevő Ursula Stenzel, az Osztrák Néppárt Európai parlamenti képviselője szívéből szólt, de az érintett országokban nem örültek a kijelentésnek. A tudósítás szerint alighanem legalábbis az áprilisi választásokig jégre tették a visegrádi együttműködést. Idézi Szent-Iványi Istvánnak, a parlament külügyi bizottsága elnökének állásfoglalását, aki szerint a státustörvény miatt feszült a kapcsolat Szlovákiával, valamint utalt a kormányfő amerikai útjára, amelyen nem sikerült elérni, hogy fogadja őt az amerikai elnök. Ennek kapcsán a tudósító emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövete szót emelt a közéletben elharapódzó antiszemita hangok ellen, mire Kondor Katalin, a Magyar Rádió Orbán által hivatalba helyezett elnöke brekegésről beszélt.

A Der Standard pozsonyi tudósítása szerint Orbán kijelentésével kínos helyzetbe került a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Dzurinda-koalíció eddig legmegbízhatóbb tagja. A szervezet ugyanis nyilván szívesen Budapest mellé állna, akárcsak a kedvezménytörvény kérdésében - ám a koalíciós szerződésben vállalta, hogy a Benes-dekrétumok kérdését ebben a törvényhozási periódusban nem tűzi napirendre. A lap prágai munkatársa azt részletezte, hogy Orbán kijelentése nyomán úgy látszik, a választási harc egyik központi témájává lép elő ez a kérdés. A szerző szerint még gondokat okozhat Václav Klaus követelése a vonatkozó záradékról a csatlakozási dokumentumban. Klaus pártjának kemény vonala megakadályozza a kormánypárt által felvetett jelképes gesztust is, amelyről állítólag már voltak parlamenti egyeztetések azzal a céllal, hogy a választások után a parlament fejezze ki sajnálatát az 1945 után történtek miatt.

A lap kommentárjában úgy véli, hogy a szellemet végképp kiengedték a palackból, s a csúcs lemondása jelzi, milyen tartósan mérgező hatással van a Benes-dekrétumok kérdése: mivel európai dimenziójú megoldatlan probléma, mindig felhasználható választási kampányokban. Visszamenőleges semmissé nyilvánításuk kizárt, hiszen a német agresszió következményéről van szó. A csatlakozási folyamatból való kiemelésüket követelni és egyben az EU értékközösségéről beszélni tudatlanság vagy képmutatás. A kiút csakis jelképes aktus lehet, amellyel Prága és Pozsony elhatárolja magát a kollektív bűnösség tételétől, és elismeri, hogy a magyarok és a szudétanémetek között is volt ellenállás. A feladatot nem lehet levenni a két ország válláról, de ők maguk az EU nélkül aligha tudják megoldani, ez pedig károkkal járhat egész Európa számára - írta a Der Standard.

Szlovákiai lapok: Orbán a győzelem érdekében "bármire képes"

A visegrádi csúcs meghiúsulásának okaival kapcsolatban egyetlen szlovák vagy cseh politikus, de még a média sem mondta ki a teljes igazságot - írja kommentárjában a pozsonyi Új Szó. A lap emlékeztet, hogy Orbán az Európai Parlament képviselőjének kérdésére válaszolva fejtette ki véleményét a Benes-dekrétumokról, amikor a csehszlovákiai magyarok és németek jogfosztottságát "törvényesítő" dokumentumról azt mondta, hogy az ügy nem elsősorban magyar-szlovák, vagy magyar-cseh kérdés, hanem az alapvető emberi jogok tartományába tartozik.

A legnagyobb példányszámban megjelenő szlovák napilap, a Novy Cas úgy ítéli meg, hogy a magyar miniszterelnök a választási győzelem érdekében "bármire képes és a saját szavainak, cselekedeteinek lehetséges kedvezőtlen következményeire sincs tekintettel". A lap szerint Orbán előbb a kedvezménytörvény kapcsán kezdett fenyegetőzni azzal, hogy a magyar parlament megnehezítheti Szlovákia NATO-csatlakozását, aztán tovább lépve "e hazárd retorikában" a múlt héten már a Benes-féle dekrétumok hatálytalanításáról beszélt. A lap helyesli, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő válaszul lemondta a visegrádi országok vezetőinek keszthelyi csúcsértekezletén való részvételét.

A Pravda Jaroslav Chlebóval, a kedvezménytörvényről folyó magyar-szlovák tárgyalások szlovák küldöttségét vezető külügyi államtitkárral beszélgetett. A diplomata szerint Orbán módszerei elfogadhatatlanok ugyan, de a szlovák reagálás nem jelenti azt, hogy Pozsony ne lenne érdekelt a visegrádi együttműködés folytatásában és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. "Rossz diplomata lennék, ha kizárnám a lehetőségét annak, hogy még a választások előtt sikerül egyezségre jutni Budapesttel, de a Magyarországról és az európai körökből érkező jelek nem igazán adnak okot a derűlátásra" - mondta Chlebo.

Lengyel sajtó: Orbán megkérdőjelezi a visegrádi együttműködést

Több lengyel napilap idézte Orbán a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentéseit és ezeknek a visegrádi együttműködésre gyakorolt hatását. A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális újság kommentárja szerint a magyar miniszterelnök meggondolatlan kijelentéseivel megkérdőjelezte a visegrádi csoport négy országának "nehezen összetákolt" együttműködését. "A Benes-dekrétumok nem tartoznak a közép-európai történelem dicsőséges lapjai közé, ezt a csehek és szlovákok is tudják" - írta Tomasz Grabinski. "Ám a konzervatív magyar miniszterelnök veszélyesen közeledett az osztrák populista Jörg Haiderhez, amikor a dekrétumok érvénytelenítéséhez kötötte a két ország EU-felvételét. A berlini és bécsi kormányzó erők nem támasztanak ilyen feltételt Prágának. A három országban esedékes választások, illetve a választási kampány miatt Lengyelország még nem egy vitának lehet tanúja idén visegrádi partnerei között. Reménykedjünk, hogy ősszel, amikorra a választások lezajlanak, meglesz a jóakarat a három országban a mindenki számára előnyös visegrádi együttműködés folytatásához. Lengyelország szerepe abban áll, hogy megmagyarázza: nem érdemes ezt az együttműködést feláldozni a társadalom nacionalista részének néhány bizonytalan szavazatáért".

A baloldali Trybuna szerzője, Krystyna Szelestowska Családi viszály című cikkében részletesen idézte Orbán szombati nyilatkozatát, amelyben a magyar miniszterelnök megismételte a Benes-dekrétumok bírálatát. Ezzel a szerző szerint még inkább elmélyítette az egyfelől Budapest, másfelől Pozsony és Prága közötti nézeteltérést. "Orbán miniszterelnök, akinek nagyon sietős belépni az Európai Unióba, úgy véli, hogy sem Csehországnak, sem Szlovákiának, mint Csehszlovákia örököseinek, nem kellene az EU tagjaivá válniuk, amíg ez az ügy végérvényes megoldást nem nyer" - írta.

A szerző szerint a viszály hátterében a magyar választási kampány áll. A Fidesz a felmérések szerint 28-30 százalékos eredményre számíthat, és nincs esélye az önálló kormányzásra. A magyar miniszterelnök ezért koalícióról gondolkodik, és igyekszik megnyerni jó előre a nacionalistákat. Ez a szomszédokkal ápolt viszony mellett az EU-tagjelöltek olyannyira szükséges együttműködésének rovására megy, amelyek március elsején Budapesten arról akartak volna közösen töprengeni, hogyan bírják rá az uniót a tagjelöltekre vonatkozó pénzügyi és agrártámogatási javaslatok megváltoztatására - fejeződik be a Trybuna cikke.

Cseh lapok: "Orbán a nacionalizmussal kacérkodik"

A Právo című cseh baloldali lap jegyzetet közöl Orbán Viktor Benes-dekrétumokat érintő kijelentéseiről, azt állítva, hogy a magyar kormányfő a választások előtt elővette a nacionalista kártyát. "Ma már semmi kétség sincs afelől, hogy a következő parlamenti választások előtt Orbán elővette a nacionalista kártyát" - írja a lap pozsonyi tudósítója Orbán a nacionalizmussal kacérkodik című jegyzetében. Szerinte Orbánnak a Benes-dekrétumokat érintő kijelentése "eddig példátlan módon elmérgesítették" a visegrádi csoporton belüli kapcsolatokat, és a tervezett kormányfői csúcstalálkozó elmaradásához vezettek, holott az az uniós csatlakozás szempontjából nagyon fontos lett volna. "Nemrégiben nem habozott hazaárulóknak minősíteni a parlamentben az ellenzék képviselőit. A választók előtt Orbán előszeretettel tetszeleg a magyar nemzet egyesítőjének szerepében, s politikája sokban közeledett a szélsőséges nacionalista Csurka István nézeteihez, aki nyíltan követeli a határrevíziót és az összes magyarok lakta területek úgynevezett anyaországhoz való csatolását." A szerző szerint e politika választói visszhangja azt bizonyítja, hogy sok magyar mind a mai napig nem heverte ki az úgynevezett trianoni traumát. A közép-európai határok megváltoztatásának gondolatával való játszadozás "nagyon veszélyes nacionalista kártya". "Ugyanakkor a kiélezett és durva magyarországi választási kampány és számos magyar politikus nacionalista irányzata jelentős mértékben meggyöngítheti Magyarország eddig igen erős tárgyalási pozícióját az Európai Unióval szemben" - írja a Právo.

Korábban:

Lemondta soproni látogatását a cseh és a szlovák miniszter

Ajánlatok:

Ausztria

Die Presse

Der Standard

Szlovákia

Új Szó

Novy Cas

Pravda

Lengyelország

Gazeta Wyborcza

Trybuna

Csehország

Právo