Az Európa jövőjével foglalkozó konvent tartotta alakuló ülését csütörtökön Brüsszelben. Magyarországot Szájer József a Fidesz képviselője, Martonyi János külügyminiszter és Vastagh Pál MSZP-képviselő reprezentálja.

Az EU-nak a konventet létrehozó döntése értelmében a tagjelöltek teljesen egyenrangú félként vehetnek részt a testület munkájában, de a tagországok között kialakuló konszenzust nem bonthatják meg. Martonyi János, aki elsőként kapott szót a bevezető nyilatkozatok utáni általános vitában, fontosnak nevezte, hogy az uniós csatlakozásra készülő országokat ne kezeljék külön csoportként vagy sajátos státusban lévő résztvevőként a tanácskozó gyűlésben. Arra kérte a konvent tagjait, hogy tegyenek meg mindent ennek érdekében, mert a tagjelöltek szándéka és elkötelezettsége, hogy érdemben járuljanak hozzá a testület munkájának sikeréhez. Martonyi János külügyminiszter mellett Szájer József Fideszes, és Vastagh Pál MSZP-képviselő a háromfős magyar küldöttség tagja.

A 15 EU-tagország és a 13 tagjelölt 105 küldöttéből álló konvent alakuló ülése a legfontosabb uniós intézmények vezetőinek és Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfőnek, a testület elnökének megnyitó beszédével kezdődött. E nyilatkozatok megerősítették Magyarországnak és a többi tagjelöltnek azt a meggyőződését, hogy a konvent sikeres lesz - állapította meg Martonyi. Rámutatott arra, hogy a testület által megvitatandó intézményi reformok az EU nizzai csúcsértekezlete óta nem képezik a bővítés előfeltételét. Ugyanakkor a küszöbönálló bővítés kétségkívül az egyik olyan tényező, amely ösztönzi a reformok megvalósítását.

A megnyitó beszédek után adott nyilatkozatában a miniszter szintén azt emelte ki, hogy a konventben a tagjelölteknek nincsenek külön érdekeik. Az itt folytatandó viták ugyanis nem a bővítésről, hanem Európa jövőjéről szólnak, és amikor a testület állásfoglalásai alapján később meghozandó döntések hatályba lépnek, a csatlakozni kívánó országok már az unió tagjai lesznek. Egyelőre nyitott kérdés, milyen formában fog megjelenni a konvent munkájának a majdani kormányközi konferencián szentesítendő végeredménye; ez lehet alapszerződés, alkotmányos szerződés vagy akár alkotmány is. Bárhogyan nevezzék is, Európából senki nem kíván egységes államot létrehozni, de mindenki a jelenleginél egységesebb kontinenst képzel el, s ez a közép- és kelet-európai országok érdeke is - állapította meg Martonyi.