Az amerikai kongresszus néhány napon belül eldönti, hogy megvonja-e a pénzügyi támogatását Szerbia-Montenegrótól (volt Jugoszlávia), miközben Belgrádban tovább tart a huzavona: nem dőlt el még mindig a hágai vádlottak sorsa, s a helyzet súlyosságát is eltérően ítélik meg a belgrádi politikai vezetők.

Az amerikai kongresszus döntése értelmében most már Szerbia-Montenegrónak március 31-ig kellett volna kézzelfoghatóan bizonyítania, hogy együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Az amerikai külügyminiszter jelentése alapján a washingtoni kongresszus várhatóan április 8-án dönt végleg arról, hogy leállítja-e a szétszakadt balkáni ország további pénzügyi támogatását.

Zoran Djindjic szerb kormányfő szerint nem valószínű, hogy a jugoszláv parlament a következő néhány napon vagy héten belül elfogadja a törvényt a hágai bírósággal való együttműködésről. A kormányfő úgy látja, nincs több idő a konzultációkra, s a montenegrói koalíciós partner, a Szocialista Néppárt (SNP) nem fog beleegyezni a vádlottak kiadatásába. "Kellemes meglepetésként hatna, ha az SNP változtatna álláspontján, de ez irreális elvárás" - közölte a kormányfő csütörtöki tévényilatkozatában.

Vojislav Kostunica ezzel szemben sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: reményei szerint már néhány napon belül egyetértésre jutnak a koalíciós partnerek szövetségi szintű törvényről, amely szabályozná az együttműködést Hágával. Az államfő szerint a szövetségi koalícióban felülkerekedik az az álláspont, hogy törvénnyel kell szabályozni az együttműködést.

Djindjic tévényilatkozatában azt mondta, hogy Szerbia "észrevétlenül és lassan szankciókba gázol", és már a jövő héten érezhetőek lesznek ennek a következményei. Kostunica ezzel szemben azt hangoztatta, hogy az országot senki sem fenyegette meg szankciókkal, különösen nem "szankciók külső falával". "Az a baj, hogy sok politikusunk túljátszotta magát abban a szorgalmában, hogy nagyobb amerikai legyen az amerikaiaknál" - mondta Kostunica, aki szerint még Washingtonban is meglepetést okoztak a szankciókkal kapcsolatos belgrádi kijelentések. Az államfő szerint semmi jele annak, hogy az Egyesült Államok a többi országot is rá akarná venni a pénzügyi blokádhoz való csatlakozásra.

Djindjichez hasonlóan Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter, illetve Miroljub Labus külgazdasági miniszterelnök-helyettes is úgy értékelte, hogy a kongresszus által szabott március 31-i határidő lejártával Jugoszlávia szankciók külső fala mögött találta magát. Azt mondták, hogy az országot nem zárták ki ugyan a nemzetközi szervezetekből, de befagyasztották ottani tevékenységét, aminek a jövőre nézve súlyos következményei lehetnek.