Megalkuvással vádolják Rugovát

A hágai Nemzetközi Törvényszéken folyó Milosevic-perben az egyik tanú azt állította, hogy Ibrahim Rugova koszovói elnök a volt jugoszláv államfő rendszerének a "túsza" volt, és megalkuvóan viselkedett az 1998-99-es konfliktus idején.

Csütörtökön tett vallomásában olyan politikusként jellemezte Rugovát, aki a háború alatti nyilatkozataival, állásfoglalásaival inkább egy kollaboráns benyomását keltette. Surroi szerint ennek az volt az oka, hogy "félt, féltette a saját és családtagjai életét".

A függetlenségpárti, de békés rendezésre törekvő koszovói politikusok már a konfliktus előtt sem bíztak benne, és később ezért nem is engedték, hogy egyedül menjen Belgrádba Milosevictyel tárgyalni - mondta a tanú. Beszámolt arról a hosszú tárgyalási folyamatról, amelyben a mérsékelt koszovóiak megpróbáltak megállapodásra jutni Belgráddal, de amely végül az 1999 elején Rambouillet-ben tartott találkozón végképp kudarcba fulladt.

Surroi, aki az albán küldöttség tagjaként ezen az eseményen is jelen volt, elmondta, hogy a tárgyalásokat csak az albánok vették komolyan. A Rambouillet-be küldött szerb delegációban szerinte sokan azt sem tudták, miért vannak ott, mások pedig nem tárgyalni jöttek, hanem azért, hogy akadályozzák a tárgyalásokat.

A tanú szerint megfelelnek az igazságnak azok az állítások, amelyek szerint Milosevic idején a koszovói albánokat általános gazdasági, politikai és kulturális diszkrimináció sújtotta. Ezért is üdvözölték megkönnyebbülten, sőt örömmel a NATO 1999 tavaszán Jugoszlávia ellen indított légi hadjáratát.

"A bombázások egy olyan rezsim ellen irányultak, amely elnyomott, szolgaságba döntött minket" - jelentette ki.