Prága és Pozsony kitart a dekrétumok mellett

Prágában tárgyalt hétfőn a Benes-dekrétumokról a cseh és a szlovák igazságügy-miniszter. Mindketten megerősítették a két ország korábbi álláspontját a kérdésben: visszautasítanak minden olyan törekvést, amely a dekrétumok érvénytelenítésére irányul.

Ján Carnogursky szlovák igazságügy-miniszter hétfőn egyeztetett a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban Prágában cseh kollégájával. Elmondta, hogy szerinte a Benes-dekrétumok csak azokra a szörnyűségekre és szenvedésekre reagáltak, amelyeket a Németország által kirobbantott második világháború okozott. "Annak idején hasonló jogi normákat adtak ki Lengyelországban, Hollandiában és néhány más államban is. Ezek az államok sem érvénytelenítették az említett jogszabályokat, s érvénytelenítésüket ma sem követeli senki" - állította a szlovák igazságügy-miniszter.

Úgy vélte: ha Csehországot és Szlovákiát rákényszerítenék a dekrétumok érvénytelenítésére, az azt jelentené, hogy velük szemben az európai uniós csatlakozás folyamatában más kritériumokat alkalmaznak, mint a többi tagjelölttel szemben.

"A Benes-dekrétumok már elveszítették hatályukat, de érvényességüket nem. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nincs olyan veszély, hogy ezeket a dekrétumokat a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaság állampolgárai ellen alkalmazhatnák. Érvényességük csupán történelmi" - állította Carnogursky, aki hétfőn egynapos látogatást tett a cseh fővárosban.

Jaroslav Bures cseh igazságügy-miniszter a tárgyalás után megismételte: Prága hivatalos álláspontja az, hogy a dekrétumok napjainkban nincsenek hatályban, de történelmi részei a cseh jogrendnek, ezért érvénytelenítésük nem lehetséges. A miniszter közölte, hogy a cseh parlamenti pártok április végén nyilatkozatban erősítették meg: közös álláspontjuk szerint a második világháború után a Benes-dekrétumok alapján is kialakult csehországi jogi és vagyoni helyzet megváltoztathatatlan.

Korábban:

A Benes-dekrétumok ügyében nem említik a magyarokat