Kelet-Timor mától a világ legfiatalabb országa

Május 20-án éjfélkor új állam születik. Kelet-Timor közel harmic év háborúskodás után válik függetlenné Indonéziától. A kevesebb mint egymillió lakosú szigeten hatalmas ünnepléssel várják az önállóság első pillanatát.

Timor szigete Ausztráliától északra van
Indonézia több ezer szigetének egyike Timor, melynek keleti felén -  ellentétben a muzulmán indonézek többségével - katolikusok élnek. Az Ausztrália északi partjához közeli szigeten élők többsége nem indonéz, tetu nyelven illetve portugálul beszélnek. A kelet-timoriak 1974 óta harcolnak függetlenségükért. Az Indonézia elleni háborúskodásnak többszázezer áldozata volt.

Kelet-Timor 1999 óta ENSZ igazgatás alatt állt, és jórészt ausztrál ENSZ katonák felügyelték a békét. A nyolcszázezer lakosú terület történelmében először válik függetlenné május 20-án éjfélkor.

Kelet-Timor 450 éven keresztül volt portugál gyarmat, míg a környező szigeteken elhelyezkedő Indonéziát a hollandok foglalták el. Indonézia már független állam volt, amikor 1975-ben Kelet-Timor is felszabadult. Indonézia azonnal megszállta a területet, 1976-ban pedig hivatalosan is bekebelezte Timor sziget keleti felét. Az ellenállást véres harcokban törte le az indonéz hadsereg: 200.000 áldozata volt a háborúnak, minden negyedik timori életét vesztette. Az ellenállási mozgalom élére 1979-ben Xanana Gusmao állt: őt 1992-ben életfogytiglani börtönre ítélték, a fogságból 1999-ben szabadult. Idén áprilisban hatalmas többséggel őt választották meg Kelet-Timor első elnökének.

dili
Kelet-Timor fővárosának kikötője
A kilencvenes években többször is súlyos összetűzések voltak a timoriak és a megszálló indonéz katonák között. Portugália a nemzetközi szervezeteknél igyekezett napirenden tartani Timor ügyét, és befogadta a függetlenségi mozgalom emigrálni kényszerű tagjait. 1996-ban a békés elszakadásért küzdő Carlos Belo püspök és kivégzett társa, Jose Ramos Horta Nobel békedíjat kaptak. Belo, a Dili nevű főváros püspöke vasárnap hajnalban ezer ember részvételével saját kertjében vezetett hálaadó imádságot a függetlenség eléréséért.

A feszültség Timoron 1999-ben vált ismét életveszélyessé. Az indonéz kormány megpróbált bizonyos engedményeket tenni zavartalan uralmának fenntartásáért. Börtönből házi őrizetbe helyezték Xanana Gusmaot, és autonómia tervezetet ajánlottak a timoriaknak. A teljes függetlenséget követelő fegyvertelen tüntetőkbe azonban belelőtt az indonéz hadsereg, és a mészárlás után nem látszott esély a megegyezésre. Timorban mozgalom indult a függetlenségről szóló népszavazásért. A referendumot ugyan kiírták, a területet újabb indonéz csapatok szállták meg, megfélemlítve a lakosságot. 200.000 timori menekült ekkor a sziget nyugati felére. Szeptember 4-én végül megtartották a választásokat. A timoriak 78,5%-a a függetlenségre voksolt. Félő volt azonban, hogy az indonéz hadsereg nem fog távozni, ráadásul hatalmas fosztogatás kezdődött a szigeten, minden mozdítható értéket igyekeztek az anyaországba átmenteni a katonák. Szeptember 20-án ENSZ katonák érkeztek a térségbe, a csapatokat Ausztrália irányította. Októberben az ENSZ vette át Kelet-Timor vezetését, hasonlóan a szintén nemzetközi szervezet irányította Koszovóhoz. Az országot  mostantól 5000 fős hadsereg fogja védeni, és a rendőrség megszervezéséig ezer ENSZ katona is segíti a timori kormányt.

2000-ben félő volt, hogy a törékeny béke ismét erőszakkal végződik.

Dili, a főváros
Az indonéz hadsereg ugyan nem támadott, de Indonéziából pénzelt szabadcsapatok kezdtek garázdálkodni a térségben. Három ENSZ alkalmazott is életét vesztette a harcokban, és ekkor Indonézia visszakozott: hat bandavezért elfogtak és letartóztattak, a támogatást pedig megvonták a szabadcsapatoktól. 2001-ben tartották az első parlamenti választásokat a sziget történetében. Az áprilisi elnökválasztás óta teljes a timori vezetés, az ENSZ 20-án éjfélkor, (magyar idő szerint 19-én délután ötkor) átadja a hatalmat a timoriaknak. Az ünnepségre közel száz magas rangú diplomata érkezik, a vendégek között van Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Bill Clinton volt amerikai elnök is. Részt vesz az ünnepségen Megawati Sukarnoputri indonéz elnök, akinek érkezése majdnem elrontotta az egész ünnepséget. Az elnököt ugyanis hat hadihajó kísérte Kelet-Timorba. Ezt az erős kíséretet indokolatlannak érezte a timori kormány, és felháborodottan tiltakozott a díszkíséret miatt. Az indonézek az elnök személyes védelmével indokolták a hajók felvonulását, de az ünnepség napja előtt visszavonták a kikötőből a hajókat. A függetlenségi ünnepség este hétkor hatalmas felvonulással kezdődik, és éjfélkor tűzijátékkal végződik.

A timori alkotmány a portugál alaptörvény mintájára készült, biztosítja a szólás- és sajtószabadságot, a polgári demokráciák alapvető elveire épít. Az elnöknek inkább csak jelképes hatalma van, a miniszterelnök az ország legfontosabb vezetője. Az új kormány tagjai az ellenállási mozgalom vezetőiből áll, a külügyi tárcát például Carlos Belo püspök kapta.  

Kelet-Timor a nehezen elnyert függetlenséget nagyon sanyarú helyzetben kezdheti élvezni. Az ország rendkívül szegény, az utóbbi években elsősorban nemzetközi támogatásból élt. Fő exportcikke a kávébab és a fa, de a kivitel teljes egészében az állami szervek fenntartását sem biztosítja. A lakosság nagy része földművelésből és halászatból él. Az országban komoly ipar egyáltalán nincs. Kelet-Timornak egyelőre nincs saját valutája, a hivatalos fizetőeszköz az amerikai dollár. A timoriak legnagyobb reménysége a gáz. Kezdeti stádiumban lévő kutatások szerint az sziget partjainál a tenger mélyén komoly gázlelőhelyek vannak. Várhatóan 2006-ban kezdik meg a termelést, és a timoriak az ENSZ segítségével már előzetes szerződést kötöttek Japánnal, évi 180 millió dollárnyi gáz-szállításról. Abban bíznak a szigeten, hogy esetleg olaj is lehet a tenger alatt.

Magyari Péter

Korábban:

Ázsia legszegényebb országa Kelet-Timor lesz

Gusmao nyerte a kelet-timori elnökválasztást