Pénteken és szombaton választanak Csehországban

Mindenképpen új miniszterelnököt választanak Csehországban a pénteken kezdődő parlamenti választásokon, a jelenlegi kormányfő, Milos Zeman ugyanis visszavonul a politkai életből. A választások legfontosabb tétje, hogy a jobboldali Polgári Demokrata Párt vagy a balodali Cseh Szociáldemokrata Párt viszi-e be az országot az Európai Unióba. A két nagy párt között kiélezett küzdelem várható.

Csehországban pénteken délután kezdődnek a parlamenti választások, szombaton délután zárják az urnákat. Összesen 200 képviselőt választanak a cseh törvényhozás alsóházába. Bár 24 párt indult, csak öten kerülnek be a parlamentbe. A két nagy párt, a jobboldali Polgári Demokrata Párt és a Cseh Szociáldemokrata Párt között rendkívül szoros küzdelem várható, várhatóan egyik nagy párt sem szerez abszolút többséget. Mivel a nagykoalíció lehetőségét mindkét pártvezető kizárta, a két kisebb jobbközép pártból álló választási koalíció lehet a mérleg nyelve.

Néhány százalékkal a szociáldemokraták álltak jobban az utolsó közvélemény-kutatások szerint. A választók 28-29 százaléka voksolna rájuk, és 24-28 százalék a jobboldali polgári demokratákra. A két nagyobb párt mellett három kisebb pártnak van esélye a parlamentbe kerülni: a kommunisták 12-14 százalékon állnak a felmérések szerint. A kereszténydemokratákból és a Szabadság Unióból álló jobbközép Koalíció nevű választási szövetség 16-18 százalék körüli eredményre számíthat, a többi pártnak nincs esélye arra, hogy átlépje az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Mivel Csehországban a 200 tagú parlamentet egyfordulós, listás szavazáson választják meg, már most hétvégén eldőlhet, ki alakíthat kormányt. Igaz, Václav Havel államfőnek nem kell mindenképpen a legtöbb mandátumot szerző pártot felkérnie kormányalakításra.

Mivel a kommunistákkal egyik párt sem akar koalícióra lépni, így a jobbközép Koalíció lehet a mérleg nyelve a két nagypárt közötti szoros versenyben. Az viszont, hogy a Koalíció melyik nagy párttal köt szövetséget, egyáltalán hajlandó-e kormányzati szerepet vállalni, nem egyértelmű. A Szabadság Uniót négy éve a Klaus vezette polgári demokraták közül kiváltak alapították. Bár politikai célkitűzéseik most is közelebb állnak a nagyobbik jobboldali párthoz, elsősorban a Klaus-kormány alatti sorozatos belpolitikai botrányok miatt hagyták el a pártot és a kormányt. A kereszténydemokraták is tagjai voltak 1992-97 között a Klaus-kormánynak, de fokozatosan szembefordultak a kormányfővel. 1998-ban azonban Zeman szociáldemokrata kormányába nem léptek be, ellenzékben maradtak, de kívülről támogatták a Zeman-kormányt.

A választások eredményétől függetlenül új miniszterelnöke lesz Csehországnak. A jelenleg is kormányzó szociáldemokraták kormányfője, Milos Zeman már tavaly bejelentette, hogy a választások után visszavonul a politizálástól. Utódjául Vladimír Spidlát választották. A kormánypárt jelöltjének kihívója Václav Klaus, aki 1992-97 között volt miniszterelnök.

A választások egyik tétje, hogy melyik párt vezeti be az Európai Unióba Csehországot. Az EU-integráció kérdésében azonban a két nagy párt ellentétes álláspontot képvisel. A jobboldal ugyan azt állítja, hogy bár csatlakozáspárti, de nem mindenáron. Klaus máris az EU-tagság árnyoldalaira hívja fel a választók figyelmét. Többek között azt hangoztatja, hogy a csehek úgy fognak feloldódni az EU-tagországok között, mint egy kockacukor egy csésze kávéban. Az Unió intézményeitől, bürokráciájától való félelem mellett német- és osztrákellenes hangokat is hallani a cseh jobboldalról: többen attól tartanak, hogy a Csehországból a második világháború után kitelepített német ajkú lakosság ma élő tagjai visszakövetelhetik elkobzott javaikat. Ezért Klaus többször kijelentette, hogy ragaszkodik a Benes-dekrétumokhoz, és több kérdésben vétójogot követel Csehországnak az EU-ban. Spidla viszont talán legfontosabb céljának azt tartja, hogy bevezesse az EU-ba Csehországot.

Az uniós csatlakozás mellett az adó-és nyugdíjrendszer körüli vita csúcsosodott ki a két párt között. A szociáldemokraták jövedelemarányos adórendszert vezettek be, Klaus viszont 15 százalékos, egységes rendszerré alakítaná át a jelenlegi többkulcsos megoldást.

A jobboldali kormányfőjelöltet, Václav Klaust arrogáns, ugyanakkor karizmatikus vezetőnek tartják. Vladimír Spidla viszont sokak szerint szürkébb, kevésbé karizmatikus, inkább a nyugodt hangot képviseli a cseh politikában. Választási üzenetének egyik lényeges pontja, hogy az utóbbi időben beindult gazgdasági stabilitást és növekedést akarja biztosítani a jövőben is.