A francia lapok közül a Libération aláírás nélküli tényhírben közöl rövidjelentést arról, hogy a Magyar Nemzetben közölt ügynökvádas írás megjelenése után a kormányfő szerdán nyilvánosan elismerte, 1977-82 között a kémelhárításnak dolgozott, s egyúttal indítványozta, hozzák nyilvánosságra a kommunista titkosszolgálatokkal együttműködők listáját.
Stéphane Kovacs, a konzervatív Le Figaro munkatársa szerint egy hónappal kormányának hivatalba lépése után az új miniszterelnököt politikai válság fenyegeti. A tudósító idézi Medgyessynek a parlament szerdai ülésén elhangzott közlését, amely szerint Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozása előtt az akkori pénzügyminiszternek volt feladata megakadályozni, hogy külföldi hírszerzők a magyar belépés megakadályozására felhasználható államtitkokhoz jussanak. A lap emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió ellenezte a magyar IMF-tagságot.
A Le Figaro tudósítója az eset kapcsán megjegyzi, hogy "Való igaz, hogy a miniszterelnök konzervatív elődjének, Orbán Viktornak nehezére esik elfogadni vereségét", emellett megemlíti a "Hajrá Magyarország" mozgalom létrehozását is, amely a szavazatok újraszámlálását követeli.
Kovacs beszámol arról, hogy az eset kapcsán Medgyessy bejelentette, kezdeményezni kívánja a politikusok teljes titkosszolgálati tevékenységét nyilvánosságra hozó törvény elfogadását. Egy ilyen nagy kipakolásnak - véli a konzervatív lap - egyáltalán nem lesz jó hatása most, amikor Magyarország az európai uniós csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszába lép.
A németek forró nyarat jósolnak
A német lapok közül a konzervatív Die Welt tudósítója, Boris Kalnoky azt írta, a Magyar Nemzetben megjelent publikáció alapos előkészítésre vall, s úgy tűnik, a lap folytatni kívánja a "leleplező hadjáratot". Ez pedig arra kényszeríthetné a kormányt, hogy az érdemi munka helyett inkább a tagjainak múltjára vonatkozó vádaskodásokkal foglalkozzék.
A napi tudósítás melletti elemzésében Kalnoky megállapította: a konzervatív ellenzék "harcias retorikával és forradalmi kardcsörtetéssel" kívánja forróvá tenni a nyarat a kormánynak. Felidézte Orbán Viktornak a budai várban mondott beszédét. Szerinte ilyen propagandamozgósításra - a választási hadjáratokat leszámítva - 1990 óta nem volt példa Magyarországon.
Kalnoky felidézte a "polgári körök" vasárnapi gyűlését a Margitszigeten. "Céljuk a képviseleti demokrácia helyett a "közvetlen demokrácia" megvalósítása. Hogy miként, az csak lassanként körvonalazódik. Ám afelől nemigen lehetnek kétségek, hogy jól kidolgozott tervről van szó" - írja.
A Die Welt tudósítója szerint "Az eddig oly békés és derék Magyarországnak forró nyárra és mozgalmas őszre kell fölkészülnie. A kormánynak pedig lassanként föl kell ismernie, hogy olyan ellenféllel áll szemben, amelynek haditerve nem csupán a választási hadjáratokra korlátozódik".
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítója, Matthias Rüb részletes beszámolója mellett rövid kommentárt is szentelt a Medgyessy-ügynek. Ebben Georg Paul Hefty rovatvezető úgy vélekedett: amennyiben a pénzügy- mellett a belügyminisztériumnak is dolgozó Medgyessy saját kollégái után is szimatolt, akkor mennie kell. Ha csak magát akarta védeni a gyanúsításokkal szemben, akkor nem érdemel dorgálást. Ha viszont abban segédkezett, hogy kormánya nyugati tapogatózásait elrejtse a szovjet kémszolgálat elől, akkor merész hazafi. Vajon miért nem fedte föl már korábban a titkát?
A liberális Süddeutsche Zeitung és a német szociáldemokratákhoz közel álló Frankfurter Rundschau bukaresti, illetve bécsi keltezésű tudósítást közölt csütörtökön a magyar kormányfő elhárítós múltjáról és az ezt követő belpolitikai hullámokról.
Az angolszász média lengyel párhuzamot említ
Brit és amerikai híradások is foglakoznak Medgyessy ügyével, részletesen taglalva az elmúlt napok eseményeit, a kormányfővel kapcsolatos Magyar Nemzet cikktől kezdve a koalíciós válság megoldódásáig. Míg a BBC és a Guardian csupán öszefoglalókat közölt az ügyről, a brit Independent kelet-európai tudósítója hosszabban is kommentálta az eseményeket.
Szerinte Magyarországnak így az EU-csatlakozás küszöbén más sem kell, mint egy totalitárius múlttal befeketített miniszterelnök, ennek ellenére Medgyessy - akit miniszterelnökként és a Szocialista Párt vezetőjeként is aposztrofál Justin Hugglar a lap kelet-európai tudósítója - visszautasította a lemondására irányuló felszólításokat.
Az Independent, miközben beszámol arról, hogy Medgyessy bevallotta: kémelhárítóként tevékenykedett az IMF-csatlakozási tárgyalások során, megemlíti, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a magyarországi, szovjet befolyás alatt álló kommunista rezsim megpróbálta magát eltávolítani a Kremltől.
A tudósító emlékeztet rá, hogy hat éve Jozef Oleszky lengyel miniszterelnök hasonló körülmények között kényszerült lemondani. Oleszkyt azzal vádolták meg, hogy a KGB besúgója volt, ám később egy katonai bíróság tisztázta a nevét.
A lengyel párhuzamot megemlíti a CNN is, az esetről szóló cikkében. Az amerikai hírportál arról is ír, hogy Medgyessy kémelhárító tevékenységének időszakában Magyarország megpróbált eltávolódni a Szovjetuniótól, titokban csatlakozott az IMF-hez, és puhatolózott az EU-tagságról.
Korábban: