Irak nem enged az ENSZ-nek

Vágólapra másolva!
Hiába tárgyalt két napon keresztül Kofi Annan ENSZ-főtitkár az iraki külügyminiszterrel Bécsben, továbbra sem térhetnek vissza a világszervezet megfigyelői Irakba. A tömegpusztító fegyverek után kutató megfigyelők 1998-ban hagyták el Irakot.
Vágólapra másolva!

Két nap után eredmény nélkül fejeződtek be az ENSZ és Irak közti tárgyalások Bécsben. Kofi Annan ENSZ-főtitkár arról próbálta meggyőzni az iraki külügyminisztert, hogy engedjék vissza az országba azokat a megfigyelőket, akiknek ellenőrizniük kellene, hogy vannak-e az országban nukleáris, kémiai és biológiai fegyverek, és ezek szállítására alkalmas nagy hatótávolságú rakéták. A megfigyelők 1998-ban azért távoztak, mert Irak akadályozta munkájukat. Az iraki vezetés arra hivatkozott, hogy a nemzetközi szakértők valójában az USA-nak kémkednek.

Amerikai haditerv Irak lerohanására/nagyvilag/20020705amerikai.htmlSzaddám Huszein feltételezett fiát fogták el/nagyvilag/20020704szaddam.html

Az 1990-es Öböl háború óta próbálkozik az ENSZ azzal, hogy ellenőrizze Irak fegyverkezési programját. A háborút lezáró béke értelmében Irak nem tarthat nukleáris, vegyi és biológiai fegyvereket, és ezek kifejlesztésére alkalmas üzemeket. A béke betartását azonban 1998 óta nem tudja ellenőrizni a világszervezet, mert megfigyelőiket akadályozták munkájuk végzésében. Idén már ez volt a harmadik sikertelen tárgyalás a megfigyelők visszatéréséről.

A BBC jelentése szerint az Irak-ellenes kereskedelmi szankciók enyhítéséről sem sikerült megegyezni. Az ENSZ csak akkor hajlandó enyhíteni Irak elszigeteltségén, ha együttműködik a megfigyelőkkel. Irak azt is követelte, hogy az ENSZ garantálja, az USA nem indít támadást az ország ellen. Az afganisztáni háború kezdete óta rendszeresen érkeznek hírek, hogy az USA hadserege csapásokra készül Irakban is. Annan közölte, az ENSZ nem jogosult az USA nevében ígéreteket tenni. Az USA viszont nem hajlandó erről tárgyalni Irakkal.

Egyetlen kérdésben sikerült megállapodniuk Bécsben a tárgyalóknak: Irak ígéretet tett, hogy visszaadja Kuvaitnak az ottani levéltárakból elrabolt dokumentumok 90%-át. Az Öböl háború 1990-ben azért tört ki, mert Irak lerohanta Kuvaitot, melyet amerikai vezetéssel nemzetközi csapatok felszabadítottak. A háború után Irak mozgásterét erősen korlátozó békefeltételeket kötöttek, de a háborút kezdeményező diktátor, Szaddám Husszein azóta is kezében tartja a hatalmat.