Egyre élesebben támadják a hollandok a bővítést

A lemodott, most ügyvezetőként működő holland kormány pénteki ülésén tárgyal az EU-bővítés finanszírozásáról. Két koalíciós partner kinyilvánította: nem ért egyet azzal, hogy tíz tagjelölt már az idén lezárhatja a tárgyalásokat. Hollandia mellett további három tagországnak - Nagy-Britanniának, Németországnak és Svédországnak - vannak fenntartásai a bővítésfinanszírozási javaslatokkal szemben.

Újabb ülést tart pénteken a holland kormány, hogy megpróbáljon egységes álláspontot kialakítani a bővítés finanszírozásának ügyében, amely a jövő heti brüsszeli EU-csúcs központi témája lesz. Két nappal lemondásának benyújtása után Jan Peter Balkenende jobbközép kabinetje már csak ügyvivői minőségben tárgyalhat erről, megfigyelők szerint azonban ez a körülmény aligha fog enyhíteni a bővítéssel kapcsolatos megközelítésének eddigi szigorúságán. A hárompárti koalícióban részt vevő liberálisok ezt a maguk részéről máris megerősítették. A Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) bővítési kérdésekben illetékes szóvivője úgy nyilatkozott, hogy pártja "nagyon kritikus álláspont" elfogadására számít.

A kormánynak eredetileg már a kedd estére összehívott rendkívüli ülésén erről kellett volna tárgyalnia, de váratlanul ismét felszínre törtek a Pim Fortuyn Listája (PF) nevű pártot képviselő kormánytagok közötti éles személyi ellentétek, így a közös álláspont kérdése végül napirendre sem kerülhetett. Az érintett miniszterek még akkor le is mondtak ugyan, de Balkenende már másnap kénytelen volt megállapítani, hogy kormánya így is menthetetlen.

Hollandia mellett további három EU-tagországnak - Nagy-Britanniának, Németországnak és Svédországnak - vannak többé-kevésbé súlyos fenntartásai az Európai Bizottság bővítésfinanszírozási javaslataival szemben. Bár az álláspontok még most sem öltöttek végleges formát, eddig a holland kormány magatartása tűnt a leghatározottabbnak. Mind a négy ország ellenzi, hogy az unió közös agrárpolitikájának (CAP) keretében nyújtott közvetlen jövedelemkiegészítő támogatásokat az újonnan csatlakozó országokra is kiterjesszék. Egyrészt túlságosan költségesnek tartják e rendszert, másrészt attól félnek, hogy fenntartása hátráltatná a CAP általuk erősen szorgalmazott reformját.

Hollandiának más gondjai is vannak a bővítéssel. A három koalíciós partner közül a VVD és a PF nyíltan értésre adta, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság múlt héten közzétett idei országjelentéseivel, amelyek szerint tíz tagjelölt esélyes arra, hogy még az idén lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. A legnagyobb kormánypártnak, a Kereszténydemokrata Tömörülésnek (CDA) nem lenne kifogása a tízes bővítés ellen, a liberálisok és a fortuynisták azonban egyáltalán nem tartják ezt szükségszerűnek. Szerintük ugyanis több tagjelölt felkészületlen. A VVD bővítési szóvivője szerint "nyilvánvaló, hogy Lengyelország nem felel meg a szükséges ismérveknek", és ugyanez a helyzet Szlovákiával, ahol egy sor kulcsfontosságú dolog rendezetlen még a korrupció elleni harcban, a határok ellenőrzésében és a mezőgazdaságban.

Ezzel együtt is kérdés, mennyire marad hajthatatlan Hollandia a továbbiakban. Diplomaták szerint egy erősen meggyengült ügyvivő kormány aligha lesz abban a helyzetben, hogy a brüsszeli csúcson - esetleg egyedül - útját állja a kompromisszum elfogadásának. Ebből a szempontból inkább annak lesz jelentősége, képes lesz-e megegyezésre jutni egymással a két kulcsszereplő, Németország és Franciaország.

KAPCSOLÓDÓ CIKK