Roham nélkül is kiszabadíthatták volna a túszokat

Az egyik közvetítő szerint a moszkvai túszokat roham nélkül, tárgyalásos úton is ki lehetett volna szabadítani. A csecsenekkel folyó tárgyalásokban részt vett közvetítő úgy tudja, a speciális erők rohamáról Putyin elnök döntött. Közben nyilvánosságra került: kétszáz fölé emelkedhet a moszkvai túszdráma halálos áldozatainak száma, több sérült állapota ugyanis válságosra fordult. Az orvosok még mindig csak találgatják az alkalmazott gáz összetételét.

Az egyik közvetítő szerint a moszkvai túszdrámában az illetékesek már akkor meghozták a döntést a rohamról, amikor még fennállt a lehetősége, hogy a túszokat tárgyalásos úton is ki lehet szabadítani. Anna Politkovszkaja újságíró, aki közvetítőként részt vett a csecsen túszejtőkkel folyó tárgyalásokban a Der Standard című bécsi lapnak elmondta, 25-én este volt esély a roham elkerülésére.

Forrás: EPA

A Csecsenföld-szakértőként számon tartott újságíró szerint a tárgyalások folytatásával időt nyertek volna, és megmenthették volna az összes túsz életét. A túszszedők ugyanis konkrétan azt követelték, hogy Vlagyimir Putyin államfő foglaljon állást nyilvánosan a háború beszüntetése mellett, és egy nemzetközi közvetítő segítségével nyerjen megerősítést, hogy másnap megkezdik az orosz csapatok kivonását Csecsenföldről. Ezért cserébe a terroristák azt ígérték, hogy szabadon engedik az összes túszt, s csak ők maradnak az épületben, várva a rohamot.

Politkovszkaja ezt jelentette a válságstábnak, ők azonban ekkor már döntöttek a rohamról. A szakértő a bécsi lapnak azt is elmondta: a válságstábban kaotikus állapotok voltak. Politkovszkaja szerint a stáb vezetője mögött mások is álltak, ezért nem volt világos, ki hozza a döntéseket. A közvetítő ugyanakkor közölte, tudomása szerint az épület megrohamozásáról személyesen Putyin elnök döntött. Az újságírónő hozzátette, a túszokat harc nélkül is ki lehetett volna szabadítani, de az illetékesek a hatalmat akarták demonstrálni. Ennek ellentmondanak azok a jelentések, amelyeket hétfőn a BBC idézett. Ezek szerint a támadásról a helyszínen döntöttek, és még Putyin elnököt is csak utólag értesítették.

Politkovszkaja szerint kizárt, hogy a terroristák kapcsolatban álltak volna Aszlan Maszhadov választott csecsen elnökkel, őt ugyanis árulónak tartják. Az újságírónő úgy véli, a túszejtők Szamil Bászájev köréből kerültek ki, de elmondásuk szerint önállóan cselekedtek. Bászájev csupán "rábólintott", amikor közölték vele a tervet.

A szakértő azt is elmondta, kizárt, hogy a túszszedők a civilizált világ elleni valamiféle nemzetközi terrorszervezet irányítása alatt léptek volna fel: kizárólag a csecsen-orosz viszály mozgatta őket, és kikérték maguknak a feltételezést, hogy külföldi zsoldosok lennének köreikben.

A moszkvai orvosok változatlanul csak találgatnak, hogy milyen gázt vetettek be a kommandósok a Melnyikov utcai kultúrpalota szombat hajnali ostroma során. Gázmérgezésben a hétfői hivatalos adatok szerint 117 ember vesztette életét, de a kórházakból hétfő estig érkezett hírek szerint az áldozatok száma meghaladhatja a 200-at is. A legfiatalabb áldozat 11 éves, a kórházakban további 9 gyermeket ápolnak. Hétfőn 74 ember sorsáról még nem tudtak hozzátartozóik.

A sérülteket kezelő klinikák orvosai nem zárják ki, hogy vegyi fegyvernek minősülő szaringázt, vagy erős narkotikumot tartalmazott a bevetett szer. Az emberek különbözőképpen reagáltak rá: voltak, akiknek összeroncsolódtak a légzőszervei, míg mások néhány perces oxigénmaszkos kezelés után magukhoz tértek.

A moszkvai amerikai nagykövetség állítja, hogy azonosította a titokban tartott szer összetételét. Úgy vélik, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem valamilyen ideggázt alkalmaztak az oroszok, hanem valamilyen narkotikumot, ami tompítja az érzékelést. Nagy dózisban a narkotikum is vezethet kómás állapothoz, vagy okozhat halált, miután elzáródhatnak a légutak és leállhat a keringés.

Az amerikai állítást alátámasztja, hogy Viktor Fominih, az orosz elnöki iroda vezető aneszteziológusa korábban kijelentette: a szombat hajnali túszszabadító akció során az orosz biztonsági szolgálat különleges egysége nem használt mérgező anyagokat. Fominih sajótértekezletén azt mondta: a műveletben egyfajta, a sebészeti beavatkozások során is használatos, narkotizáló hatású gázt alkalmaztak.

Forrás: EPA

Az AFP értesülései szerint a túszokat a kórházban egy naloxon nevű gyógyszerrel kezelik, amit sebészeti beavatkozások során, illetve morfium-vagy alkoholmérgezés kezelésekor alkalmaznak. Korábban a BBC-nek az orosz Vegyi Biztonságért Felelős Szövetség vezetője, Lev Fjodorov a elmondta, hogy a hideg háború alatt fejlesztették ki a nem halálos vegyi fegyvert. Hozzátette, hogy a zárt tér miatt képtelenség lett volna megúszni az akciót civil áldozatok nélkül.

A fogva tartott körülbelül 800 túsz közül 117 ember az eddig titkosan kezelt, ismeretlen anyagtól halt meg. Szombat este a helyszínen 90 halottat számoltak össze, 28 ember pedig a kórházban halt meg. A moszkvai tiszti főorvos, Andrej Szeltovszkij közölte, hogy 239 embert engedtek ki hétfőn a kórházakból. Az Interfax szerint négyszázan, köztük 9 gyerek, továbbra is kórházban maradt, 150 embert intenzív osztályon kezelnek, és 45 ember állapota kritikus.

A moszkvai sajtóban napvilágot látott vélemények szerint az áldozatok nagy számának egyik oka, hogy a helyszínen tartózkodó mentők nem tettek meg mindent az áldozatok életéért. A mentőosztag egyik tagja egy moszkvai napilapnak elmondta: azért nem tudtak mindenkin azonnal segíteni, mert nem volt a helyszínen elég hordágy és egyéb orvosi felszerelésből is kevés volt, mivel nem készültek fel előre az áldozatok nagy számára.