Csehország nem ad beutazási engedélyt Alekszandr Lukasenkonak, így a fehérorosz államfő nem tud résztvenni a jövő héten zajló prágai NATO-csúcson, valamint az Észak-atlanti Partnerségi Tanács ülésén. Cyril Svoboda cseh kormányfő-helyettes, külügyminiszter leszögezte: a döntésre azért került sor, mert a fehéroroszországban megsértik az emberi jogokat. A lépést az EU is támogatja.

Fehéroroszországban megsértik az emberi jogokat. Döntésünk nem Fehéroroszország, nem a fehérorosz állampolgárok ellen irányul, hanem tiltakozás az emberi jogok megsértése miatt - jelentette ki Svoboda. Hozzátette, hogy Csehország döntését előzetesen már ismertette a NATO vezetésével, s az tudomásul vette a határozatot. A fehérorosz államfő ugyan nem kapott meghívást a prágai tanácskozásra, de mindenképpen a cseh fővárosba szeretett volna utazni. Vízumot október elején kért a cseh hatóságoktól, de azok már előre jelezték, hogy valószínűleg nem tesznek eleget kérésének.

A kirobbant vízumvita tovább mélyítette az amúgy sem felhőtlen cseh-fehérorosz viszonyt. Lukasenko csütörtökön már a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok megszakításával, valamint a gazdasági együttműködés leépítésével fenyegetőzött. Cseh részről viszont egyértelműen leszögezték, hogy nem engednek semmiféle fenyegetésnek.

A CTK hírügynökség pénteken brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte: várható, hogy az Európai Unió miniszteri tanácsa kedden megvitatja azt a javaslatot, amely megtiltaná az unió tagállamainak, hogy beutazási vízumot adjanak Lukasenkónak és a fehérorosz rendszer néhány tucat magas rangú képviselőjének.

Az MTI uniós forrásokból úgy értesült: az EU is arra készül, hogy keddi ülésén megtagadja a beutazási vízumok kiadását Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnöknek és kormánya tagjainak. Az intézkedés - a cseh kormány döntésével szemben, amely csak Lukasenkótól vonta volna meg a vízumot - az elnökön kívül a minszki kormány valamennyi miniszterét és miniszterhelyettesét érintené, emellett kiterjedne a legfontosabb állami szervek, köztük a legfelső bíróság, az alkotmánybíróság és az állami televízió vezetőire.

Nem hivatalos értesülések szerint az unió által előkészített listán összesen 52 név szerepel. Az EU képviselői állítólag az okok között külön is megemlítették, hogy a minszki hatóságok hosszabb ideje akadályozzák az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ottani missziójának működését.

A tizenötök idén februárban hasonló beutazási korlátozásokat léptettek érvénybe Robert Mugabe zimbabwei elnök és kormányának tagjai ellen, ugyancsak azzal az indokkal, hogy súlyosan megsértik a jogállamiság elveit és az emberi jogokat. Ebben az esetben az uniós részről "célzott szankcióknak" minősített intézkedések egyúttal az érintettek EU-tagállamokban lévő vagyonának a befagyasztására is kiterjedtek. Pénteki brüsszeli értesülések szerint a fehérorosz vezetőkkel szemben ilyen lépéseket a tizenötök nem terveznek.