Felrobbantottak két szerb pravoszláv templomot Koszovóban szombat éjjel és vasárnap kora reggel. A feltételezések szerint albán szélsőségesek által végrehajtott robbanásokban senki sem sérült meg. Az utóbbi három és fél évben 110 pravoszláv templomot ért támadás Koszovóban.

Feltételezhetően albán szélsőségesek felrobbantottak két pravoszláv templomot Koszovóban - jelentette az MTI. Andrea Angeli, a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) szóvivője közölte, hogy szombaton éjfél előtt három robbantás történt Kosovska Mitrovica és Pec városa között fekvő Djurakovac település újonnan épített szerb pravoszláv templomában. Az épület kapuja és ablakai megrongálódtak. A másik incidens vasárnap kora reggel történt a Djurakovac közelében fekvő Ljubovo Selóban. A robbanásban szinte teljesen megsemmisült a falusi templom, amelyet még 1939-ben építettek.

A robbantásokban senki sem sérült meg. A tettesek kiléte ismeretlen, de valószínű, hogy albán szélsőségesek hajtották végre a robbantásokat, mivel az elmúlt három és fél év alatt, amióta nemzetközi közigazgatás alá került a tartomány, Koszovóban 110 pravoszláv templomot rongáltak meg, illetve romboltak le albán szélsőségesek.

Artemije raskai-prizreni szerb pravoszláv püspök közleményében éles hangon elítélte a robbantásokat. A püspök a robbantásokért - amint a szerb templomok ellen elkövetett korábbi támadásokért is - a koszovói nemzetközi missziót, elsősorban a KFOR-t tette felelőssé. Tiltakozott amiatt, hogy a nemzetközi haderő felhagyott a szerb templomok védelmével arra hivatkozva, hogy "irigylésre méltó" szintet ért el a biztonság a tartományba.

Az incidensek alig egy nappal azután történtek, hogy Nebojsa Covic, a szerb és a jugoszláv kormány koszovói politikáját végrehajtó belgrádi koordinációs központ vezetője sajnálatát fejezte ki Bajram Rexhepi tartományi kormányfőnek, amiért a belgrádi hatóságok az év elején tévedésből gyilkossággal vádolták meg őt. A példa nélküli gesztusra szombaton a svájci Luzernben került sor, ahol Koszovónak szentelt kétnapos kerekasztal-tárgyalás tartottak.

A megbeszélést Covic a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd kezdeteként értékelte. Covic szerint a Rexhepi felé tett gesztust nem kell szenzációként kezelni még akkor sem, ha a "Balkánon nem szokás bocsánatot kérni a hibákért".

A belgrádi hatóságok március 6-án, két nappal Rexhepi megválasztása után azzal gyanúsították meg a kormányfőt, hogy 1999 májusában, az akkori albán gerillahadsereg orvosaként meggyilkolt egy szerb katonát. Rexhepi elutasította a vádat, amelyet az UNMIK is alaptalannak minősített, miután megvizsgálta a Belgrád által átadott állítólagos bizonyítékokat.