A prágai NATO-csúcson Kovács László külügyminiszter az [origo] kiküldött tudósítójának elmondta: Magyarország nem küld harcoló alakulatokat Afganisztánba és egy esetleges katonai akció esetén Irakba se. Medgyessy Péter miniszterelnök közölte: 30 milliárdos reformtervvel érkezett Prágába.

Forrás: MTI

Kétoldalú tárgyalásokkal megkezdődött a magyar kormánydelegáció programja a prágai NATO-csúcstalálkozón. Az esemény hivatalosan szerda este kezdődik, amikor a várban Václav Hável cseh államfő vacsorát ad a megjelent államok képviselőinek.

A szerdai tárgyalások után Medgyessy Péter miniszterelnök elmondta, hogy a magyar hadsereg 4 évre szóló, 30 milliárd forintos reformtervével érkezett a NATO-csúcsra. Közölte, hogy Magyarország elsősorban logisztikai terüreleten erős, ezért a NATO számára főként műszaki felajánlásokat fog tenni.

A cseh kormányfővel folytatott találkozóról a miniszterelnök elmondta, főként az európai uniós együttműködésről és a kétoldalú együttműködésről beszélgettek, és szó esett a visegrádi négyek keretében folytatott együttműködésről is. Elmondta: miután hasonló erejű, kulturáltságú és érdeklődésű országokról van szó, megegyeztek abban, hogy a következő napokban és hetekben is szorosan együttműködnek, hogy az EU-bővítésben a legjobb pozíciókat tudják elérni.

Kovács László külügyminiszter ezután az [origo] kiküldött tudósítójának a kérdésére elmondta, hogy elsősoran a légtér szabaddá tétele és több repülőtér felajánlása szerepel abban az ajálatcsomagban, amit Irak ügyében tehet Magyarország. Elmondta, hogy esetleges afganisztáni vagy iraki bevetésre alkalmas harcoló alakulat nincs a magyar hadseregben. Szó esett arról is, hogy a Honvédelmi Minisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogy Kabul környékén, a német vezetésű békefenntartó műveletben milyen magyar katonai egység venne részt. A megoldást az Országgyűlésnek kell jóváhagynia.

Kovács László egy kérdés kapcsán kifejtette: Medgyessy Péter alig több mint egy hete találkozott George Bush amerikai elnökkel Washingtonban, és egyértelművé tette, hogy Magyarország a nemzetközi terrorizmus elleni harc elkötelezettje. Most van esély arra, hogy ez a kérdés az ENSZ-határozat alapján békésen megoldódjon - mondta.

Miközben a NATO-csúcs feladata elsősorban a szervezet reformja és az újabb keleti bővítés, az előkészítő napon Geroge Bush amerikai elnök tárgyalásai miatt az iraki helyzet volt a téma. Az USA elnöke dűlőre akarja vinni az iraki kérdést, ezért szerda délután török és francia kollégájával is megbeszélést folytat az iraki helyzetről. A két országnak ugyanis döntő szerepe van mind stratégiailag, mind diplomáciai súlyuk miatt az ügyben. Ugyanakkor Lord Robertson, a NATO főtitkára sajtótájékoztatóján azt mondta: Irak nem kerül szóba a tárgyalásokon.

Körülbelül 15 ezer katona és rendőr biztosítja a rendet Prága hatalmas konferencia-központja körül, ahol az Észak-atlanti Szövetség Szervezete (NATO) tartja csúcsértekezletét.

A találkozón az új tagok felvétele mellett szó lesz a szövetségen belüli szerkezeti reformról, a tagállamok védelmi képességeinek jövőbeni fejlesztéséről és egy gyorsreagálású haderő felállításáról. George Bush amerikai elnök ugyanakkor a NATO támogtaását reméli az esetleges irak elleni harchoz, ezért a csúcson tartott beszédében és a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásokon is Irak ügyét feszegeti.

Magyari Péter, Prága