Az Európai Parlament nagy többséggel jóváhagyta szerdán azt az állásfoglalást, amely szerint 2004-ben tíz tagjelölt ország csatlakozhat az Európai Unióhoz. A határozat támogatja azt a magyar kérést, hogy Magyarország a tervezettnél több képviselői helyet kapjon az Európai Parlamentben. A dokumentum ugyanakkor kiáll a tagjelöltek által bírált védzáradékok bevezetése mellett.

Az Európai Parlament képviselőinek túlnyomó többsége jóváhagyta szerdán azt az állásfoglalást, amely szerint 2004-ben tíz tagjelölt ország csatlakozhat az Európai Unióhoz. 505 képviselő szavazott a határozat mellett, 20 ellene, 30 pedig tartózkodott. A döntés azért fontos, mert jelzi: az Európai Parlament támogatja a bővítési folyamatot, s így jövőre várhatóan a csatlakozási szerződéseket is ratifikálni fogja - írja az MTI.

A határozat Magyarországgal foglalkozó része támogatja Budapest kérését a magyar európai parlamenti helyek számának növeléséről. A testület ugyanakkor kiállt a tagjelöltek által bírált lépés, a csatlakozás utáni védzáradékok bevezetése mellett. A határozat szerint a mostani bővítés különleges jellege miatt ezekre szükség van. Az Európai Parlament ugyanakkor kéri, hogy a védzáradékokat csak végső esetben alkalmazzák, ha az átmeneti problémákat semmilyen más módon nem sikerült megoldani.

A Magyarországgal foglalkozó fejezet a gazdasági kérdések kapcsán elismerően szól a növekedés üteméről, az infláció és a munkanélküliség csökkenéséről, de bírálja az államháztartási deficit nagyságát. A politikai témákat illetően ugyanakkor tárgyalásokat sürget a státustörvény kapcsán a szomszédos államokkal, nevezetesen Szlovákiával és Romániával. A dokumentum elismeri a romák helyzetének javítását célzó intézkedéseket, de hangsúlyozza, hogy őket még jobban be kell vonni a fejlesztést célzó erőfeszítések tervezésébe, végrehajtásába. Miközben üdvözli a médiatörvény nyári módosítását, amely lehetővé tette a csatlakozási tárgyalások audiovizuális fejezetének lezárását, úgy véli, hogy továbbra is bátorítani kell a média pluralizmusát, szabadságát.

A jelentés a versenyfejezettel kapcsolatban sürgeti, hogy a magyar kormány tegyen erőfeszítéseket a magyarországi kedvezmények és az európai uniós rendelkezések közötti összhang megteremtésére. Egyúttal az Európai Bizottságot is rugalmasságra szólítja fel - méghozzá nem csak e témakörben, de az összes, még nyitott kérdés tárgyalásában. Emellett kiemeli, hogy hatékony intézményi keretet kell kialakítani az Európai Unióból érkező strukturális és kohéziós alapok pénzeinek fogadására.

Az Európai Parlament a határozatban kiemelte, hogy az új tagállamoknak folytatniuk kell a reformokat, s üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a csatlakozásig hátralévő időben, sőt, ezt követően is figyelemmel akarja kísérni az általuk elért haladást.

A strasbourgi testület támogatta azt a kérést, hogy a csatlakozás utáni első években egyetlen új tagállam se válhasson nettó befizetővé (azaz ne kelljen több pénzt befizetnie az Európai Unió költségvetésébe, mint amennyit onnan visszakap). Mi több, azt is elfogadta, hogy az új tagállamok a csatlakozás után ne kerüljenek annál rosszabb pénzügyi helyzetbe, mint amilyenben közvetlenül a csatlakozás előtt voltak. A közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyében a képviselők az új tagállamoknak járó összegek fokozatos emelése mellett foglaltak állást.

A bővítési dokumentumhoz egyébként hatvannál is több módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, de a szerdai szavazás során ezek többsége elvérzett. Elfogadták ugyanakkor a képviselők azt a javaslatot, amely - a nagybányai ciánszennyezés tapasztalatai nyomán - felszólítja a román kormányt, hogy ezentúl ne adjon ki működési engedélyt újabb külszíni aranybányáknak.