Hét ország csatlakozhat 2004-ben a NATO-hoz, ezzel az 1949-ben alakult szervezet legnagyobb bővítéséről döntöttek. Mind a 19 tagállam vezetője egyetértett a bővítés fontosságával. A közeljövőben újabb tagállamok meghívását ígérték a Prágában tanácskozó politikusok. A NATO közgyűlése csütörtök folyamán Irak ügyében is állást foglalt

Forrás: MTI

A prágai NATO-csúcs a 19 tagállam vezetőinek egy-egy perces felszólalásával kezdődött. Mindegyikük egyetértett abban, hogy hét ország kapjon meghívót a NATO-ba. A kiválasztottak: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Gerhard Schröder német kancellár a hetek mellett konkrét ígéretet is tett további bővítésre. Szerinte legközelebb Albánia, Horvátország és Macedónia is meghívót kaphat. Gerogre Robertson NATO-főtitkár általában beszélt a további bővítés lehetőségéről. A szintén csatlakozásra váró Ukrajna és Grúzia azonban nem kapott bíztató szavakat.

Bár a NATO a világ legnagyobb katonai szervezete, az összes államfő arról beszélt, hogy a bővítés a világbékét szolgálja. Ahogy Tony Blair brit miniszterelnök fogalmazott: "Nem csak katonai döntésről, hanem a demokratikus értékek győzelméről is szól a bővítés". Bush amerikai elnök szerint a szabadság, a demokrácia és a béke világméretű győzelmét hozhatja a bővítés. A kanadai miniszterelnök, Jean Chrétien az emberi jogok győzelmeként értékelte a döntést.

A magyar és a lengyel miniszterelnök a demokratikus népek családjának bővüléséről beszélt. Chirac francia elnök emlékeztetett arra, hogy Franciaország már 1997-ben javasolta, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország mellett már akkor hívják meg Romániát, Bulgáriát és Szlovéniát is. A brit és az olasz miniszterelnök, valamint a német kancellár külön kitért arra, hogy az Oroszországgal kötött NATO-megállapodás kulcsfontosságú a megújuló NATO számára. Az amerikai-európai ellentétek helyett az egymásra utaltság fontosságáról beszéltek mindkét kontinens vezetői. Berlusconi megköszönte az amerikai nép segítségét a világ demokratizálásában. Bush pedig arról szólt, hogy Európa megerősödése az USA érdeke is.

Bush amerikai elnök szerdai beszédében a NATO történelmének legfontosabb találkozójának nevezte a prágait. Kijelentette, hogy támogatja az Európai Unió bővítését, melyhez hozzájárulhat a NATO bővítése is. Figyelmeztette az új tagokat, hogy komoly politikai, gazdasági és katonai követelményeknek kell megfelelniük a NATO tagsággal, azonban azt is megígérte, hogy mostantól az újak ellenségei az egész szövetség ellenségei is. Bush barátjának nevezte Putyin orosz elnököt, akinek Szentpéterváron a jövő héten el fogja mondani, hogy Oroszországnak is hasznos a NATO bővítése, és nincs már szükség ütközőzónára Oroszország és a tagállamok között. A mostani bővítéssel lesz először határos közvetlenül Oroszország a NATO-tagállamokkal.

Forrás: EPA
Colin Powell és George Bush

Bush arra figyelmeztetett, hogy a Szovjetunió bukásával új gonosz hatalmak veszélyeztetik a szabadságot és a demokráciát, és a mostani veszély nem kisebb, mint amivel elődeinek kellett szembe néznie a huszadik században. Az amerikai elnök méltatta a hidegháborút megnyerő amerikai politikusokat és többek között a Szabad Európa Rádiót is. Szerdán megígérte, hogy a Prága központjában működő rádiót biztonságosabb helyre költöztetik, mert a csehek terrortámadástól aggódnak.

Bush kiemelte, hogy a most meghívott országok közül Románia, Bulgária, Észtország, Litvánia és Szlovákia küldött katonákat Afganisztánba, már tagságuk előtt is. (Inkább jelképes felajánlásról van szó, az észtek például három katonával és öt aknakereső kutyával vonultak fel.) Ugyanakkor figyelmeztette a lemaradó szövetségeseket, hogy tegyenek többet a NATO-ért, mert több tagállam - és itt valószínűleg Magyarországra is utalt - nem tesznek eleget a szövetségért, keveset költenek fegyverkezésre, és nincsenek az új kihívásoknak megfelelő csapataik.

A most meghívót kapott országokban komoly belpolitikai vitákat gerjesztett Magyarország viselkedése. Az észt ellenzék például pozitív példaként hozta fel, hogy a magyarok nem költöttek semmit a hadseregre, és ezért az észteknek sem kellene összeroppanniuk a védelmi kiadások súlya alatt. Az észt kormány azonban éppen azzal érvelt, hogy nem akar a magyarok sorsára jutni, ezért növelni kell a kiadásokat.

A NATO tagállamok négy területen kívánják fejleszteni hadseregeiket:

  1. erősítik vegyi, biológiai és nukleáris támadások elleni védelmi képességeiket (a magyar felajánlás ehhez a programhoz illeszkedik)
  2. javítják a kommunikációs és parancsnoki rendszereket az egységesítés és a gyorsabb döntések érdekében
  3. növelik a harcoló egységek hatásfokát és bevethetőségét
  4. gyorsabb és önállóbb egységeket kell felszerelniük.

Magyari Péter - Prága