Nem a magyar dolgozóktól tart az EU

Magyarország arra számít, hogy már az átmeneti időszak első két évét követően állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unió többi tagállamában. Svédország, Dánia és Írország már az eddigi tárgyalások során jelezte, hogy a csatlakozást követő első két évben is automatikusan megadja az engedélyt a magyar munkavállalóknak. Hazai kutatások ugyanakkor azt mutatják, a magyarok többsége nem szívesen utazna külföldre dolgozni.

Az uniós csatlakozás után a magyar állampolgárok is szabadon mozoghatnak majd az Unióban. Így az országhatárokon a hivatali személyek már a magyar állampolgároktól sem érdeklődhetnek arról, hogy hova utaznak, mennyi ideig akarnak az adott országban maradni, illetve, hogy van-e elegendő pénzük az ott-tartózkodásra - hangzott el az Európai Tájékoztatási Központban tartott, a személyek szabad mozgásával foglalkozó előadáson.

Szigeti Borbála, a Külügyminisztérium EU koordinátora az előadáson elmondta, a munkavállalást illetően ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások során az EU tagállamai - saját munkaerőpiacuk védelmében - átmeneti mentességet kértek, amely hét évig tart. Ezt az átmeneti időt azonban több szakaszra - 2+3+2 éves időszakokra - bontották, így arra is van lehetőség, hogy a magyar állampolgárok már a hét éves mentesség lejárta előtt ugyanolyan jogokkal vállalhassanak munkát, mint a többi uniós polgár.

Az EU-val kötött megállapodás szerint az átmeneti időszak első két évében minden régi tagállam saját maga dönti el, hogy megnyitja-e munkaerőpiacát az új tagok - köztük Magyarország - előtt, vagy sem. Az előadáson elhangzott: Dánia, Írország és Svédország a tárgyalások során már jelezte, automatikusan meg fogja adni a munkavállalói engedélyt a magyar állampolgároknak.

Az első két év letelte után minden tagállamnak jeleznie kell, hogy megnyitja-e munkaerőpiacát. Ha valamelyik ország nem ad jelzést, akkor az automatikusan azt jelenti, hogy fogadja a munkavállalókat. Ha az ezt követő három éves időszak is lejár, akkor pedig már csak az az uniós ország utasíthatja el az új tagállamok munkavállalóit, amely igazolni tudja, hogy a nyitással veszélybe kerülne munkaerőpiaca.

Az átmeneti korlátozások ellenére már rögtön a csatlakozást követően a magyar állampolgárok rendelkezésére fog állni az EURES nevet viselő számítógépes rendszer, amelynek segítségével a magyar munkavállalók is információkat szerezhetnek arról, hogy a különböző tagállamokban milyen munkalehetőségek vannak.

Szigeti Borbála elmondta, a csatlakozási tárgyalások során kiderült, a tagállamok nem tartanak attól, hogy a magyar munkavállalók megrohamozzák az uniós országokat. Az EU-koordinátor hozzátette, a hazai vizsgálatok azt mutatják, elenyésző azok száma, akik meg kívánják változtatni lakóhelyüket. Szigeti szerint ezt példázza az is, hogy az országon belül is alacsony a migráció.