Az orosz elnököt hívták, de nem ment, az ukrán elnököt nem hívták de elment Prágába, a NATO csúcstalálkozójára. A csúcs utolsó, pénteki napján találkoztak a NATO vezetői a két ország külügyminisztereivel Oroszországgal nagyon elégedett a szervezet, de Ukrajnával szemben bizalmatlan.

Forrás: EPA
Igor Ivanov orosz és Ana Palacio-Vallelersundi spanyol külügyminiszter

Oroszországot Igor Ivanov orosz külügyminiszter képviselte a csúcstalálkozón, Putyin elnök nem ment el Prágába. Délután viszont Szentpéterváron találkozik Bush amerikai elnökkel, és ott megbeszélik a mostani csúcs eredményeit is.

A NATO politikusai kimondottan barátságos, szívélyes hangon beszélnek Oroszországról. Bush Prágában barátjának nevezte Putyint. Idén Rómában szerződésben rögzítették a NATO és Oroszország viszonyát. A NATO-orosz tanács keretei között azóta bizonyos kérdésekben folyamatosan egyeztet a két fél.

Oroszországnak gyakorlatilag olyan jogai vannak, mintha félig tagja lenne a szövetségnek. Nincs vétójoga, nem szólhat bele a bővítésbe, de minden jelentős döntés előtt egyeztetési kötelezettsége van a NATO-nak. A prágai csúcson mindkét fél örömmel állapította meg, hogy a római szerződés nagyon bevált.

Pénteken a szövetség megállapodást kötött volt ellenségével, hogy megerősítik az együttműködést a balkáni békefenntartó misszióban. Együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelemben, és erről külön konferenciát tartanak december 9-én Moszkvában. A két fél megegyezett, hogy a NATO és az orosz rakétavédelmi rendszert összehangolják. A NATO külön közleményben tudatta a világgal Prágában, hogy Oroszország biztonsági érdekeivel szemben nem lesz ellenséges. Ezzel gyakorlatilag a szövetség elismerte az oroszok jogát, hogy szabadon beavatkozzanak Csecsenföldön, sőt, az oroszokkal szemben éppen a NATO-hoz forduló Grúziában is.

Ukrajnával szemben azonban bizalmatlan a szervezet. Robertson NATO-főtitkár szerint a kijevi vezetésre sötét árnyék vetül, mert az amerikai és a brit hírszerzés gyanúja szerint radarrendszert adtak el Iraknak, a NATO egyik fő ellenségének. Ukrajna tagadja a vádakat, de Robertson szavaiból kitűnt, a NATO-t nem győzte meg Ukrajna védekezése. Legalább ekkora gondot jelent, hogy a NATO nem ismeri el demokratikusan vezetett államnak Ukrajnát, azt pedig egyenesen elfogadhatatlannak tartják, hogy az ország hadseregét civil kontroll nélkül irányítják.

Forrás: EPA
Leonyid Kucsma - a hivatlan vendég biztonsági őrök között

Leonyid Kucsma ukrán elnök személyesen szeretett volna elmenni Prágába, hogy meggyőzze a szervezet vezetőit országa barátságáról, és kérje Ukrajna felvételét a szövetségbe. A NATO politikusai visszaüzentek, hogy csak a külügyminiszterrel hajlandóak találkozni. Az elnök állítólag tényleg megérkezett a cseh fővárosba, de nem kapott akkreditációt a konferencia helyszínére. Sőt, a NATO elfogadta az ukrán ellenzéki pártok levelét, amelyben arra kérték a szövetség vezetőit, hogy ne az elnök alapján ítéljék meg az országot.

A csúcs záró megbeszélésein a partnerországokkal tárgyalnak a szövetség vezetői. A húsz meghívott európai és közép-ázsiai nem NATO-tag országgal szorosabb együttműködést ígért a NATO. Ezzel a céllal Medgyessy Péter miniszterelnök is egyetért, derül ki a találkozóra írt beszédéből.

Magyari Péter - Prága