A NATO-ba integrálódás töretlen folytatásáról biztosították csütörtökön a szövetség jelenlegi tagjait a csatlakozásra aznap meghívott államok legmagasabb szintű képviselői.

A 19 NATO-tagállam - köztük Magyarország -, valamint a hét meghívott ország - Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia - legfelsőbb vezetői azt követően tartottak ünnepélyes jellegű találkozót, hogy a szövetség hivatalosan bejelentette döntését a várhatóan 2004-ben belépők köréről.

A meghívottak állam- és kormányfői beszédeikben leszögezték, hogy szavahihető és jól együttműködő tagok kívánnak lenni a NATO-ban. Reményüket fejezték ki, hogy a csatlakozás folyamata - a tárgyalások és a ratifikálás - mielőbb lezárul.

Valdas Adamkus litván államfő külön hangsúlyozta, hogy a most meghívottak fontosnak tartják a NATO ajtajának nyitva tartását. Ion Iliescu román elnök ezzel kapcsolatban méltatta a meghívottak közti szoros együttműködést, amelynek - mint mondta - szintén köszönhető a csütörtöki döntés.

Janez Drnovsek szlovén kormányfő országának földrajzi helyzetét emelte ki, arra mutatva rá, hogy NATO-tagként Szlovénia még inkább hozzá tud járulni a Balkán stabilizálódásához. (Szlovénia, illetve Szlovákia taggá válásával lesz egyébként Magyarországnak is közvetlen szárazföldi összeköttetése a NATO-val.)

Georgi Parvanov bolgár elnök kijelentette: Szófia igyekszik mielőbb teljesíteni a tényleges belépés feltételeit. Reményét fejezte ki, hogy gyorsan lezárul a tárgyalási folyamat és mielőbb megtörténik a ratifikáció. Rudolf Schuster szlovák államfő leszögezte: Pozsony megbízható tag lesz a szövetségben, Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő pedig elmondta, hogy a csatlakozási folyamattal párhuzamosan zajlik a szlovák hadsereg mélyreható reformja, amely előreláthatólag 2010-ig tart.

Vaira Vike-Freiberga lett elnök úgy vélte, hogy a NATO bővítése Moszkvának is pozitív jelzést ad, s Lettország arra számít, hogy ennek nyomán javulni fognak a két ország kapcsolatai. A másik két balti állam vezetői ugyancsak kitértek arra, hogy orosz kapcsolataikra nézve nem tartják hátrányosnak a bővítést. Ez utóbbi kérdéskörről említést tett beszédében George Bush amerikai elnök is. Leszögezte, hogy a bővítés nem Oroszország ellen irányult.

A meghívások kapcsán emellett Bush azt is jelezte, hogy az 1999-ben belépett NATO-tagok eddig teljesítették feladatukat.