Újra érvénytelen lehet a szerb elnökválasztás

Vasárnap megismételt köztársasági elnökválasztást tartanak Szerbiában. A korábbi szavazás az alacsony részvételi arány miatt volt érvénytelen, de az előrejelzések szerint ez alkalommal sem voksolnak többen a törvényben előírtnál. A közvélemény-kutatások Vojislav Kostunica államfő győzelmét jósolják - ha a választójoggal rendelkezőknek legalább a fele elmegy szavazni.

Szerbiában vasárnap reggel megkezdődött a megismételt köztársasági elnökválasztás. Az előző, szeptember 29-i és október 13-i szavazás érvénytelen volt, mivel a második fordulóban a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot.

A megismételt vasárnapi választáson közel 6,5 millió szavazópolgár adhatja le voksát három jelöltre: Vojislav Kostunica jugoszláv államfőre, a Szerbiai Demokrata Párt elnökére, Vojislav Seseljre, a Szerb Radikális Párt elnökére és Borislav Pelevicre, a - délszláv háborúk hírhedt szabadcsapatvezére, Arkan által alapított - Szerb Egység Pártjának elnökére.

A választás első fordulójának érvényességéhez a szavazópolgárok legalább ötven százalékának kell leadnia voksát. A második fordulóban - amennyiben a szükség úgy hozza - nem állapítanak meg alsó határt a részvételi arányban, mivel a legutóbbi sikertelen választás óta a szerbiai parlament törölte az erre vonatkozó cikkelyt a választójogi törvényből.

Szerbiában - beleértve Koszovót is - a választópolgárok mintegy 8600 szavazóhelyiségben adhatják le voksukat. A szavazóurnákat este nyolckor zárják. A választást az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) elnevezésű szervezet képviselői kísérik figyelemmel.

A közvélemény-kutatások Kostunica nagyarányú győzelmét jósolják - ha érvényes lesz a szavazás. A minap végzett felmérések azonban azt jelezték, hogy a részvételi arány ismét elmarad a minimálisan szükséges ötven százaléktól. Ebben az esetben az egész választási eljárást - beleértve a jelöltek állítását és a választási kampányt - meg kell ismételni.

A győztes Milan Milutinovicot váltja fel a köztársasági elnöki székben. Milutinovic a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt vádlottként álló, Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnöknek az egyik legközelebbi munkatársa volt. A nemzetközi törvényszék Milutinovicot is vádolja a Koszovóban elkövetett háborús bűncselekményekkel.