George Bush amerikai elnök az Egyesült Államok segítségét ígérte Recep Tayyip Erdogannak, a kormányzó Igazság és Haladás párt vezetőjének ahhoz, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz.

George Bush amerikai elnök kedden fogadta az iszlám alapokon álló török párt vezetőjét a Fehér Ház Roosevelt-termében. "Önök mellett állunk, és osztozunk abban a kívánságukban, hogy az Európai Unió tagjai lehessenek" - hangsúlyozta Bush. "Kormányom keményen dolgozik Törökország érdekében" - tette hozzá. Erdogan nagyra értékelte az amerikai támogatást és kifejezte reményét, hogy az a jövőben is folytatódni fog. Bush elnök "barátként és szövetségesként" üdvözölte a török politikust és gratulált pártjának novemberi választási győzelméhez.

Recep Tayyip Erdogan nem lehetett miniszterelnök, mivel korábban vallási gyűlölet szításáért elítélték, aminek következtében ő maga nem indulhatott a választáson parlamenti mandátumért. Erdogan kifejtette, hogy Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz a legfontosabb esemény lenne a köztársaság megalapítása óta az ország életében, és meghatározó jelentősége lenne a török demokrácia szempontjából is.

A találkozón - noha Erdogan se nem államfő, se nem kormányfő - jelen volt Colin Powell amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint Paul Wolfowitz, a védelmi minisztérium második embere. Erdogan a tervek szerint találkozni fog Dick Cheney alelnökkel is. Bush elnök köszönetet mondott a párt vezetőjének elkötelezettségéért a demokrácia és a szabadság mellett. Erdogan az év elején ellenzéki pártvezérként már járt Washingtonban, de akkor úgyszólván tudomást se vettek róla.

Az amerikai kormány mostani megkülönböztetett figyelme annak szól, hogy a törökországi katonai bázisok alapvető fontosságúak egy Irak elleni invázió esetén. A NATO-tag Törökországban mintegy 50 amerikai katonai gép állomásozik, ezek a gépek ellenőrzik az észak-iraki légtértilalmi övezetet. Törökország ugyanakkor rászorul Washington politikai támogatására az Európai Unió bővítéséről döntő koppenhágai csúcstalálkozó előtt. Ankara gazdasági támogatásra és segélyre is számít, valamint diplomáciai segítségre a ciprusi kérdés megoldásához. Törökországban a Pew közvélemény-kutató intézet novemberi felmérése szerint a lakosság 86 százaléka ellenzi a katonai támaszpontok használatát Irak ellen.

Paul Wolfowitz védelmi miniszter-helyettes múlt heti törökországi látogatásakor Yasar Yakis külügyminiszter először úgy nyilatkozott, hogy Ankara lehetővé teszi a törökországi katonai bázisok használatát az Irak elleni katonai fellépéshez, ha azt az ENSZ is jóváhagyja. Yakis később visszavonta ezt a kijelentését, hangsúlyozva, hogy szavai nem jelentik Ankara elkötelezettségét. Az új török kormány aggódik, hogy az Irak elleni háború súlyos gazdasági károkat okozhat Törökországnak és megingathatja a térség helyzetét is.