Az USA után Anglia és Ausztrália hadserege is készül Irak ellen

Annak ellenére, hogy továbra is a diplomáciai megoldások vannak előtérben, az angolszász országok egyre látványosabban készülnek az Irak elleni háborúra. Az Egyesült Államok után nemrégiben Anglia is bejelentette, hogy felkészíti hadseregét az iraki terepviszonyokra, és értesíti a tartalékosokat az esetleges behívóról. Szerdán Ausztrália is hasonló bejelentést tett, s hadseregét annak ellenére háborúra edzi, hogy még nem foglalt állást az orszég vezetése a részvételről.

A nemzetközi sajtó értesülései szerint az amerikai elnök nem fogja bizonyítékként elfogadni azt az Irak által összeállított, 12 ezer oldalas dokumentumot, amely a közel-keleti ország fegyverkezési programjáról szól. Bagdad ebben azt próbálja bizonyítani, hogy nem rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. Az Egyesült Államok már korábban is bírálta az iraki jelentést, kifogásolva a dokumentum állítólagos hiányosságait. A Fehér Ház szóvivője hétfőn pedig kijelentette, hogy ez a dokumentum Irak utolsó esélye állításainak igazolására.

Az ultimátummal felérő bejelentés ellenére Bush várhatóan mégsem indít háborút az iraki jelentés elutasítása után. Az Egyesült Államok ehelyett inkább azt próbálja majd elérni, hogy a fegyverkezési programban részt vevő iraki tudósokat kihallgathassák, méghozzá Irak határain kívül. A BBC szerint ebbe Bagdad várhatóan nem fog beleegyezni, amivel okot szolgáltat egy ellene irányuló támadásra. Az Egyesült Államok ugyanis ezt követően nyugodtan állíthatja azt, hogy Irak nem kíván megfelelni az ENSZ által szabott feltételeknek.

Ugyan mindegyik érintett állam vezetője azt nyilatkozza, hogy a háború nem elkerülhetetlen, mégis egyre több olyan jel van, amely egy esetleges katonai akcióra utal. Legutóbb Ausztrália miniszterelnöke jelentette be, hogy a kormány arra utasította a hadsereget, készüljön fel egy Irak elleni esetleges háborúban való részvételre. John Howard ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még nem született politikai döntés ausztrál katonáknak az Irak elleni esetleges háborúban való részvételéről. Howard reményét fejezte ki, hogy nem is lesz szükség ilyen döntés meghozatalára. Az ausztrál nyilatkozatokra reagálva egyébként Irak bejelentette, hogy feleannyi gabonát fog vásárolni Ausztráliától, mint korábban.

Az Egyesült Államok legfőbb európai szövetségese, Nagy-Britannia szintén bejelentette, hogy előkészületeket tett egy esetleges Irak elleni támadásra. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy már készülnek az akció felszerelésére, valamint a katonák helyszínre - a Perzsa-öbölbe - szállítására vonatkozó tervek. A tárca vezetői szerint ugyanakkor a háború nem elkerülhetetlen, és minden diplomáciai erőfeszítést meg fognak tenni a katonai megoldás elkerülésének érdekében. A minisztérium közölte, olyannyira nem készülnek háborúra, hogy műveleti tervet sem készítettek.

A BBC ugyanakkor megjegyzi, hogy a hivatásosok mellett már a brit tartalékos katonákkal - és azok munkaadóival - is folytak egyeztetések az akcióban való részvételről. A brit hadsereg ezen felül tankokat készített fel arra, hogy megfelelően működjenek sivatagi körülmények között is. A minisztérium által spekulációnak nyilvánított sajtóhírek szerint már az is eldőlt, hogy a szövetségesek 300 ezer katonát küldenének Irak lerohanására. A kormányzó brit Munkáspárt egyik parlamenti képviselője, Alice Mahon szintén kétségbe vonta, hogy még nem született döntés a háborúról. Mahon a BBC-nek nyilatkozva elmondta: "Tony Blair miniszterelnök már régen beleegyezését adta George Bushnak ahhoz, hogy támadás induljon Irak ellen."

London adott otthont a hét végén annak a találkozónak, ahol az iraki ellenzék folytatott megbeszéléseket Irak jövőjéről. Az ellenzéki vezetők végül egy olyan nyilatkozatot fogadtak el, amely egy Szaddám Huszein nélküli demokratikus, szövetségi alapon álló Irak megteremtésére szólít fel.