Még csak 311 éve ünnepeljük a szilvesztert

Az év utolsó éjszakája Szilveszter pápáról kapta nevét. Az ünnephez évszázadok óta szokások és babonák fűződnek: régen például lármával űzték el a gonosz szellemeket, napjainkban milliók búcsúznak tűzijátékkal az óévtől. 1691-ig december 25-én vagy január 6-án ünnepelték az új évet.

December 31-ét, amelyen főleg a nyugati világ búcsút vesz a távozó esztendőtől, I. Szilveszter pápáról nevezték el, aki 335. december 31-én hunyt el Rómában. Nevét 813-ban vették fel az egyházi naptárba. Az év első napját január elsején ünneplik, de csak 1691 óta, amikor XII. Ince pápa ezt elrendelte. Korábban az év kezdetét hol december 25-én, hol pedig vízkereszt napján, január 6-án ülték meg.

Szilveszter napjához évszázadok óta szokások és babonák fűződnek. Régmúlt időkben például fénnyel és lármával űzték el a gonosz szellemeket és a démonokat. Napjainkban milliók ünnepelnek egyre látványosabb tűzijátékokkal. Tavaly például Németországban kereken százmillió eurót költöttek szilveszteri petárdákra és tűzijátékokra.

Számos vallás hívei különböző időpontokban ünneplik az új esztendő beköszöntését. A zsidók és a muzulmánok például a hold, az irániak a pedig a nap állása szerint. A kínaiak számára pedig január vége és február vége között kezdődik az új esztendő.