Élesedő vita a Konventben az EU irányításáról

Vágólapra másolva!
Kezd komolyra fordulni a dolog az Európa jövőjével foglalkozó konventben, amely az elkövetkező hetekben tér rá annak a lényegi kérdésnek a megvitatására, hogy ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat az EU-ban - írta hétfőn a Financial Times.
Vágólapra másolva!

A londoni üzleti lap kontinentális kiadásának szerkesztőségi cikke szerint az uniós intézményi reformokat előkészítő tanácskozó gyűlés működésének eddigi 10 hónapja alatt rácáfolt a kételkedőkre, és valódi előrehaladást ért el.

A testületben széles körű közmegegyezés jött létre egy alkotmányos szerződés kidolgozásának szükségességéről, amelynek már a vázlata is elkészült. Egyetértés alakult ki abban is, hogy az EU-t önálló jogi személyiséggel kell felruházni, és javaslatok születtek az uniós jogrendszer radikális leegyszerűsítésére. Hátravan még azonban az igazán nehéz politikai kérdések megvitatása, aminek az a tétje, hogyan alakuljanak az EU-intézmények közötti hatalmi erőviszonyok.

Franciaország és Németország azt ígérte, hogy a következő két hétben közös reformjavaslatokat terjeszt elő ezzel kapcsolatban, egyelőre azonban még közöttük sincs egyetértés. Németország az Európai Bizottság, Franciaország az Európai Tanács megerősítését és ennek érdekében egy új elnöki tisztség megteremtését szorgalmazza.

A brit lap szerint Gerhard Schröder német kancellárra nyomás nehezedik saját szociáldemokratái részéről, hogy utasítsa el ez utóbbi javaslatot, amelyet Franciaország mellett Nagy-Britannia és Spanyolország is támogat. Külügyminisztere, Joschka Fischer viszont azzal az elképzeléssel állt elő, hogy az Európai Bizottság elnöke választás útján kerüljön tisztségébe, s ő legyen egyszersmind a tanács elnöke is. Nem valószínű, hogy Franciaország és Nagy-Britannia belemenne egy ilyen megoldásba, a kisebb tagállamok azonban egyetértenének vele - véli a Financial Times.

A konvent eddigi vitáiban egyfajta szintézis bontakozott ki az uniós ügyek irányításának két fő módszere, a közösségi és a kormányközi módszer között. Az előbbi azt jelenti, hogy a bizottság kezdeményezi a jogszabályokat, a parlament és a tagállamok pedig többségi szavazással döntenek. Az eddigiekben ez a módszer bevált, és kiterjeszthető lenne olyan területekre, mint például a bevándorlási politika és a menekültügy.

A brüsszeli bizottság által gyakorolt hatáskörök kiterjesztésének azonban politikai határai vannak, különösen az olyan területeken, mint a külpolitika vagy a közvetlen adóztatás - jegyzi meg a lap, emlékeztetve arra, hogy az új alkotmányos szerződést valamennyi tagországban ratifikálni kell.