Ausztria

Ausztria a legutóbbi bővítési körben, 1995-ben lépett be az Európai Unióba. Az utóbbi években több bírálat érte az Unió részéről bel- és gazdaságpolitikája miatt. Az EU nettó befizetőjeként a bővítést csak óvatosan támogatta, mert attól tartott, hogy az új tagok felvételével még több pénzt kell befizetnie az Unió kasszájába.
Bécs

Ausztria nevéhez fűződik az Európai Unió elmúlt évtizedének egyik legnagyobb botránya. Az országot 2000 februárjától hét hónapon át politikai elszigeteltségben tartotta az Unió, mikor az osztrák kormány tagja lett a Jörg Haider vezette szélsőjobboldali Osztrák Szabadság Párt (FPÖ). Ez idő alatt egyik EU-tagállam sem kezdeményezett hivatalos politikai kapcsolatot Ausztriával, nagyköveteit csak technikai szinten fogadták és nem támogattak egyetlen osztrák jelöltet sem a nemzetközi intézmények posztjaira. Az EU végül létrehozott egy háromtagú bizottságot, amely megállapította, hogy az FPÖ kormányba kerülése után sem lett szélsőségesebb az osztrák politika, ezért az Unió - eredménytelenségükre hivatkozva - feloldotta a szankciókat.

Feszültséget okoz Ausztria és az EU között az is, hogy az ország ragaszkodik egy 1990-ben, még az Európai Közösséggel kötött különmegállapodásnak a meghosszabbításához, amely jelentősen korlátozza az Ausztrián áthaladó kamionforgalomat. Bár az EU Ausztria csatlakozásakor még hozzájárult a környezetvédelmi kvóta 2003-ig történő megtartásához, az osztrákok most újabb hosszabbítást kérnek. Az Unió azonban várhatóan nem köt újabb kedvezményes megállapodást Ausztriával, mivel az országnak jelentős szerepe van az Alpokon átmenő teherforgalom lebonyolításában.

Az egy főre jutó GDP 26 300 euró, ami az uniós átlag 114 százaléka. Az infláció 1,7, a munkanélküliség pedig 4,8 százalék. Az ország adósságállománya magas, megközelíti a GDP 60 százalékát.

Ausztria nettó befizető, azaz több pénzzel járul hozzá az EU költségvetéséhez, mint amennyit a támogatásokból visszakap. Az osztrák gazdaság egyik legjelentősebb forrása a turizmus, melyből 1997-ben 13,5 milliárd euró bevétele származott az országnak. Ausztria ugyanakkor jelentős külkereskedelemre szorul, több mint 150 országgal áll kereskedelmi kapcsolatban. Fő exportcikkei a gépek, a fémtermékek, a papír, a textíliák, az élelmiszerek és a haszonállatok. Gazdasági jelentőségét növeli az országon áthaladó dunai kelet-nyugati kereskedelmi útvonal és az alpesi teherautó forgalom lebonyolítására alkalmas autópálya-rendszer.

A hivatalos fizetőeszköz 2002. január 1. óta a schilling helyett az euró. Az átállás az új valutára nehezen ment. Az Osztrák Nemzeti Bank számításai szerint még mindig 12 milliárd schilling van a lakosság birtokában. Egy 2002-es felmérésből pedig kiderült, hogy a lakosság 85 százaléka még mindig schillingben számol.

Az osztrák kormány az EU bővítését csak óvatosan támogatta. Nyíltan ugyan nem foglalt állást a tagfelvétellel szemben, azonban több elemző is megkérdőjelezte elkötelezettségét ez ügyben. Bár korábban ellenezte - az ország mezőgazdaságának egyébként kedvező - uniós agrárreformot, a 2002. decemberi koppenhágai csatlakozási tárgyalások előtt már a 2006-ra tervezett mezőgazdasági reform mielőbbi végrehajtása mellett állt ki. Elemzők szerint az osztrák ingadozás oka a politikai taktikázás volt. Az osztrák kormány ugyanis attól tartott, hogy az eddiginél is több pénzt kell majd az EU kasszájába befizetnie, ha az új tagok magas támogatásokban részesülnek, ezért - uniós vélemények szerint - Ausztria szívesen késleltette volna a bővítést.

Egy 2002 novemberében készült osztrák tanulmány szerint ugyanakkor az ország jócskán profitálhat a bővítésből. A Bank Austria Creditanstalt felmérése megállapította, hogy a bővítésből származó bevétel közel kétszázszor akkora lesz, mint a költségek. A tanulmány szerint a tagfelvétel Ausztriának 10 euróba kerül majd lakosonként 2004 és 2006 között. A közvetlen többletjövedelem ugyanakkor évi 125 euró lesz, közvetett - gazdasági növekedésben, külkereskedelmi hatásokban és kedvező munkapiacai fejleményekben megjelenő - bevételekből pedig összesen további 1700 euróra tehet majd szert évente lakosonként.

Az EU-bővítés társadalmi támogatottsága meghaladja ugyan az uniós átlagot, azonban így is alacsony. Egy 2002 tavaszán készült felmérés szerint az emberek 35 százaléka vélte úgy, hogy az EU legfontosabb feladata a bővítés (az uniós átlag 30 százalék). A tagjelöltek közül az osztrákok legszívesebben Magyarországot látják az EU-ban.

A tagjelöltek közül csak Csehországgal voltak jelentősebb vitái. Rontotta a két ország viszonyát az osztrák határhoz közel lévő csehországi temelíni atomerőmű megépítése, ami ellen az osztrák környezetvédők és politikusok is tiltakoztak. Vita folyt a két ország között a Benes-dekrétumokról is. A határozatokat - melyek a második világháború után több mint két és fél millió német, osztrák és magyar kitelepítését írták elő a csehszlovák területekről - az osztrák és német követelések ellenére a cseh kormány nem volt hajlandó visszavonni.

Területe 83 850 négyzetkilométer, népessége 8 169 929 fő. Ausztria szövetségi állam, kilenc tartományból áll. Minden tartománynak saját kormányzója, tartományi gyűlése és közigazgatása van. A szövetségi döntéshozó és végrehajtó szervek befolyása csak korlátozottan érvényesül a tartományokban.

Ausztria szövetségi köztársaság. A szövetségi parlament kétkamarás. A Nationalrat (az alsóház) a parlamenti pártok képviselőinek, míg a Bundesrat (a felsőház) a szövetségi államok küldötteinek ad helyet. A két ház gyakran együtt ülésezik. A parlament mellett Bécsben van több nagy nemzetközi szervezet, többek között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének központja is.

A kancellár 1999 óta Wolfgang Schüssel, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke. Az ÖVP a 2002 novemberében, a korábbi kormánykoalíció összeomlása miatt tartott időközi választásokon 42 százalékot szerzett, 15 százalékot javítva legutóbbi, 1999-es eredményén. A Néppárt 2002 novemberében harminchat év után törte meg a szociáldemokraták győzelmi sorozatát. Hosszas, 2003 februárjáig tartó koalíciós tárgyalások után Schüssel ismét a szabadságpárttal kötött koalíciót. Az erőviszonyok azonban jelentősen megváltoztak: a Szabadságpárt hat helyett csak három minisztert delegálhatott az új kormányba. Az osztrák államfő 1992 óta Thomas Klestil, akit 1998-ban újraválasztottak. Megbízatása 2004-ig szól.

Ausztria 1918-ban, a Habsburg birodalom felbomlása után vált önálló országgá. 1938-ban a német hadsereg elfoglalta az országot. Ez volt az Anschluss, a két német nyelvű állam egyesítése. A német tartománnyá váló ország neve Ostmark lett. Az osztrák kormány 2000-ben, politikai elszigeteltsége idején hozott döntést a második világháborúban kényszermunkára fogott embereknek és a holokauszt túlélőinek, illetve az osztrák zsidóság elkobzott vagyona után járó kárpótlásról. Ausztria 2000 augusztusában állami cégek tőkéjéből több mint 5 milliárd schillinges (félmilliárd eurós) kárpótlási alapot hozott létre erre a célra.

Ausztria 1945-ös felszabadítását követően tíz évig szovjet befolyás alá került, ami 1955-ben a Nagy-Britannia, Franciaország, Egyesült Államok és Szovjetunió közti szerződéssel ért véget. Az egyezség kimondta, hogy Ausztria független állam lehet, de csak akkor, ha megőrzi semlegességét. Ausztria azóta sem tagja a NATO-nak. Az országot 1955-ben felvették az ENSZ-be.

Vissza a Tagok és jelöltek oldalra